Az elektromos cigarettáról szóló vita azért nehéz, mert két külön kérdést kevernek benne: hogy káros-e önmagában, és hogy káros-e ahhoz képest, amit helyettesít. A mérések mindkettőre adnak választ, csak nem ugyanazt.
A tüdősérülés, amiről mindenki hallott
2019-ben az Egyesült Államokban súlyos, heveny tüdősérüléses esetek sorozata jelentkezett elektromos cigarettát használóknál. Az okot egy vizsgálat konkrétan megnevezte.
A kutatók 51 beteg hörgőmosó folyadékát elemezték 16 államból, és összehasonlításként 99 egészséges résztvevőét, akik között nemdohányzók, kizárólag elektromos cigarettát használók és kizárólag hagyományos cigarettát szívók is voltak.
Az eredmény: az 51 betegből 48-nál, tehát 94 százalékuknál kimutatták az E-vitamin-acetátot. Az összehasonlító csoport egyetlen tagjánál sem. A többi vizsgált anyagot, tehát a növényi olajokat, a közepes szénláncú trigliceridolajat, a kókuszolajat, a kőolajpárlatokat és a hígítóként használt terpéneket a betegeknél sem találták meg, egy-egy kivétellel.
Van egy második, ugyanennyire fontos szám. Azoknál a betegeknél, akikről laboratóriumi vagy járványügyi adat is rendelkezésre állt, 50-ből 47-nél, tehát szintén 94 százaléknál mutatható ki a kannabisz hatóanyaga vagy annak bomlásterméke, illetve az érintettek ilyen termék használatáról számoltak be a megelőző 90 napban.
Ez a lelet a köznyelvi általánosítást pontosítja. Nem az elektromos cigaretta mint eszköz okozta a járványt, hanem egy meghatározott adalékanyag, amely jellemzően illegális, kannabiszos utántöltőkbe került.
Ami ettől függetlenül bizonyított
Egy 2023-as, nagyszabású összegző munka 400 közleményt vont be: 112-t egy korábbi nemzeti akadémiai jelentésből, 189-et saját kiegészítő keresésből és 99-et más áttekintések hivatkozásaiból.
A szerzők azt is megnevezik, mire van meggyőző erejű bizonyíték. Ez négy tétel: a mérgezés, a belélegzés okozta azonnali mérgező hatás, beleértve a görcsrohamot, a fenti tüdősérülés, valamint a meghibásodó készülékek okozta sérülések és égések.
A tüdősérülésnél a szerzők maguk teszik hozzá a megszorítást: nagyrészt, de nem kizárólag a kannabisz hatóanyagát és E-vitamin-acetátot tartalmazó utántöltőkhöz köthető.
Az összegzés a környezeti hatásokat is felsorolja: a hulladékot, a tüzeket és a beltéri levegőszennyezést. Ezek nem egészségügyi végpontok, de a termék teljes mérlegéhez hozzátartoznak.
A módszertan miatt egy dolgot érdemes kiírni: ez a munka nem egyetlen új vizsgálat, hanem korábbi nagy áttekintések összegzése egy kiegészítő kereséssel, tehát a bizonyítékok erősségét összegzi, nem újat állít elő.
A mérgezés: a legkonkrétabb, otthoni kockázat
Egy amerikai elemzés a hat év alatti gyerekek nikotinnal és dohánytermékkel kapcsolatos mérgezéses eseteit dolgozta fel a mérgezési adatbázisból, 2012 januárja és 2015 áprilisa között.
Az adatbázis ebben az időszakban 29 141 hívást kapott, havonta átlagosan 729 gyereket érintve. A hívások 60,1 százaléka cigarettához, 16,4 százaléka egyéb dohánytermékhez, 14,2 százaléka elektromos cigarettához kötődött.
A növekedés üteme a lényeg: az elektromos cigarettához kötődő havi esetszám a vizsgált időszakban 1492,9 százalékkal nőtt.
A súlyosságnál pedig megfordul a sorrend. Az elektromos cigarettának kitett gyerekeknél 5,2-szer nagyobb volt az esélye a kórházi felvételnek és 2,6-szer nagyobb a súlyos kimenetelnek, mint a cigarettának kitetteknél. Egy haláleset történt, nikotintartalmú folyadékkal összefüggésben.
A magyarázat kézenfekvő: a nikotinos utántöltő folyadék tömény, és lenyelhető, míg egy cigarettacsikkből a gyerek jóval kevesebb hatóanyagot vesz fel.
A vizsgált korcsoporton belül is van különbség: az elektromos cigarettával kapcsolatos esetek 44,1 százaléka érintett két év alatti gyereket, a cigarettával kapcsolatosaknak viszont 91,6 százaléka. A két termék tehát nem ugyanazt a korcsoportot éri el ugyanolyan arányban; a különbség okát ez az elemzés nem vizsgálta.
A serdülők: itt az összefüggés erős
Egy 14 vizsgálatot feldolgozó elemzés kifejezetten olyan tizenéveseket követett, akik a vizsgálat kezdetén még soha nem szívtak hagyományos cigarettát. A résztvevők 13 és 19 év közöttiek voltak, európai és észak-amerikai vizsgálatokból, 4 és 24 hónap közötti követéssel.
Az eredmény: azoknál a tizenéveseknél, akik a kiinduláskor már használtak elektromos cigarettát, 4,06-szoros esélyhányadossal kezdődött el a hagyományos cigarettázás.
A szerzők érzékenységi elemzést is végeztek. Ha csak a négy jó minőségű vizsgálatot nézték, az érték valamivel alacsonyabb, 3,71-szeres lett, és a vizsgálatok közötti eltérés is csökkent.
Ez követéses adat, tehát összefüggés, nem bizonyított ok-okozat: elképzelhető, hogy ugyanaz a hajlam vezet mindkét termék kipróbálásához. A négyszeres nagyságrend viszont a szerzők szerint önmagában is szabályozási választ indokol.
A szerzők a megelőzési lehetőségeket is felsorolják, és ezek otthon is használhatók: a termék gyerektől elzárt tárolása és használata, a figyelmeztető jelölés, valamint a készülék, a folyadék és a csomagolás olyan kialakítása, amely kevésbé vonzó és kevésbé hozzáférhető a gyerekeknek.
A másik oldal: amit a leszokásnál mértek
A teljes kép ide tartozik, mert a kockázatot valamihez képest kell mérni.
Egy 2025-ben frissített, élő rendszerezett áttekintés 90 befejezett vizsgálat 29 044 résztvevőjének adatát dolgozta fel, ebből 49 randomizált vizsgálat volt.
Az eredmény: a nikotintartalmú elektromos cigaretta a nikotinpótló készítményekhez képest növelte a leszokási arányt, 1,59-es kockázati aránnyal, és ezt a szerzők magas bizonyossági szintűnek minősítik. Abszolút számban ez 100 leszokni próbálóra körülbelül négy plusz sikeres leszokást jelent.
A mellékhatások aránya a két csoportban hasonló volt. A súlyos mellékhatások ritkák voltak, és a szerzők szerint nincs elég adat annak eldöntésére, hogy az arányuk eltér-e a csoportok között.
A bizonyítékok minőségéről is érdemes tudni: a 90 vizsgálatból tízet minősítettek összességében alacsony, 61-et magas torzítási kockázatúnak.
Egy második összehasonlítás is szerepel az elemzésben: a nikotintartalmú elektromos cigaretta a nikotin nélküli változathoz képest is növelte a leszokási arányt, 1,46-os kockázati aránnyal, közepes bizonyossággal. Ez arra utal, hogy a hatás nem pusztán a szokás pótlásából ered, hanem a nikotinból is.
Amit ebből érdemes elvinni
A 2019-es tüdősérülés-járvány okát megnevezték: az E-vitamin-acetát a betegek 94 százalékának hörgőmosó folyadékában megjelent, az egészséges összehasonlító csoportban egyikében sem.
Az otthoni, kézzelfogható kockázat a kisgyerekek mérgezése: az elektromos cigarettának kitett gyerekeknél 5,2-szer nagyobb volt a kórházi felvétel esélye, mint a cigarettának kitetteknél.
A leszokásnál a mérleg más: a nikotinpótláshoz képest magas bizonyossági szintű bizonyíték szerint több leszokást eredményez. A két állítás nem mond ellent egymásnak, mert nem ugyanarra a kérdésre válaszol.
- Vitamin E Acetate in Bronchoalveolar-Lavage Fluid Associated with EVALI, The New England Journal of Medicine, 2020 (PMID 31860793) — forrás
- Electronic cigarettes and health outcomes: umbrella and systematic review of the global evidence, The Medical Journal of Australia, 2023 (PMID 36939271) — forrás
- Pediatric Exposure to E-Cigarettes, Nicotine, and Tobacco Products in the United States, Pediatrics, 2016 (PMID 27244861) — forrás
- Association between electronic cigarette use and tobacco cigarette smoking initiation in adolescents: a systematic review and meta-analysis, BMC Public Health, 2021 (PMID 34078351) — forrás
- Electronic cigarettes for smoking cessation, Cochrane Database of Systematic Reviews, 2025 (PMID 39878158) — forrás