Alkohol káros hatásai: a génvizsgálat megszüntette a mérsékelt ivás védőhatását

Az alkohol májra és agyra gyakorolt hatásáról nincs vita. Ami vitatott volt, az a mérsékelt fogyasztás: évtizedekig úgy tűnt, hogy a napi egy-két ital védi a szívet. Az elmúlt évek mérései ezt a képet lebontották, és a bontás módja tanulságosabb, mint a végeredmény.

Ahol a legnagyobb összesítés kikötött

A 2016-os globális betegségteher-elemzés 195 országra és területre készült, 694 fogyasztási adatforrás és 592 kockázati vizsgálat felhasználásával, és 23 egészségi kimenetelre végzett új összevont elemzést.

Az eredmény önmagában is beszédes. Az alkohol 2016-ban a hetedik legfontosabb halálozási kockázati tényező volt, a korra igazított női halálozás 2,2, a férfi halálozás 6,8 százalékáért felelt. A 15 és 49 év közötti korosztályban viszont már az első helyen állt: a női halálozás 3,8, a férfi halálozás 12,2 százaléka volt neki tulajdonítható. Ebben a korcsoportban a három vezető ok a tuberkulózis, a közúti sérülés és az önbántalmazás volt.

Az 50 év fölöttieknél a kép megváltozik: ott az alkoholnak tulajdonított halálesetek nagy részét daganatok adták, a női halálesetek 27,1 százalékát. A standard ital ebben az elemzésben 10 gramm tiszta alkoholt jelent, ez körülbelül két és fél deciliter sör vagy egy deciliter bor.

A cikk legtöbbet idézett mondata a következtetés: az összes egészségi kimenetel együttes kockázatát a heti nulla ital minimalizálja, nulla és 0,8 közötti bizonytalansági tartománnyal.

Ugyanaz a munkacsoport, négy évvel később

Az őszinte kép ott lesz teljes, hogy ugyanez a kutatási program 2020-as adatokkal árnyalta a saját megállapítását. Az új elemzés 22 egészségi kimenetelre, 204 országra, ötéves korcsoportonként számolta ki azt a fogyasztási szintet, amely a legkisebb kockázattal jár.

A 15 és 39 év közötti korosztályban ez a szint nullától napi 0,603 italig terjedt régiónként. A 40 év felettieknél viszont a kockázati görbe minden régióban J alakú volt, és a legkisebb kockázatú fogyasztás napi 0,114 és 1,87 ital között mozgott.

A szerzők következtetése az, hogy az ajánlásoknak életkor és földrajzi hely szerint különbözniük kell, és a beavatkozásokra elsősorban a fiatalabbaknál van szükség. Ez nem visszavonja a korábbi elemzést, hanem megnevezi a feltételt: a kockázat attól is függ, milyen betegségek gyakoriak az adott korban és helyen.

A génvizsgálat, ami a J-görbét szétválasztotta

A legerősebb bizonyíték nem megfigyelésből, hanem genetikából származik. Kínában két gyakori génváltozat erősen befolyásolja, ki mennyit iszik, és ez lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogy az összefüggés ok-okozati-e.

Egy 512 715 felnőttet bevonó, mintegy tíz évig követett vizsgálatban 161 498 résztvevőt genotipizáltak e két változatra. A férfiak 33 százaléka ivott a legtöbb héten, a nőknek csak 2 százaléka.

A hagyományos megközelítés a várt eredményt hozta: a saját bevallás szerinti alkoholfogyasztás U alakú összefüggést mutatott az iszkémiás stroke, az agyvérzés és a heveny szívinfarktus előfordulásával, és a heti mintegy 100 grammot fogyasztó férfiaknál mindhárom betegség ritkább volt, mint a nem ivóknál vagy a sokat ivóknál.

A génváltozatból becsült alkoholbevitel viszont, amely heti 4 és 256 gramm között széles sávban mozgott, semmilyen U alakú összefüggést nem mutatott. A stroke-nál az összefüggés folyamatosan emelkedő volt: heti 280 grammonként az agyvérzés kockázata 1,58-szorosára, az iszkémiás stroke-é 1,27-szeresére nőtt.

A nők adata itt kontrollcsoportként működik: mivel közülük alig ivott valaki, náluk a génváltozat nem befolyásolta a fogyasztást, tehát ha a génváltozat mégis összefüggne a betegséggel, az más úton hatna. Ez a kettősség teszi a vizsgálatot értelmezhetővé.

Ez a különbség a lényeg. Ha az U alakú görbe valódi ok-okozat lenne, a génváltozat által meghatározott ivásnál is meg kellene jelennie. Nem jelent meg, tehát a megfigyelt védőhatást nem az alkohol okozta.

A 107 vizsgálat és a rejtett torzítás

Egy 2023-as összefoglaló elemzés 107 követéses vizsgálatot dolgozott fel, 4 838 825 résztvevővel és 425 564 halálesettel, összesen 724 kockázati becsléssel.

A kulcs a torzítások kezelése volt. A mintavételi ingadozásra, a korábban ivók okozta torzításra és további, előre meghatározott minőségi szempontokra igazított modellben az alkalmi fogyasztóknál nem volt szignifikánsan alacsonyabb halálozás az élethosszig nem ivókhoz képest, és a napi 1,3 és 24 gramm közötti mennyiséget fogyasztóknál sem.

A korábban ivók torzítása azt jelenti, hogy a nem ivók csoportjába belekerülnek azok is, akik betegség miatt hagyták abba az ivást. Így a nem ivók betegebbnek látszanak, az ivók pedig egészségesebbnek.

Emelkedést a napi 45 gramm fölött mértek, 1,19-szeres, illetve napi 65 gramm fölött 1,35-szeres kockázattal. Nőknél a különbség alacsonyabb mennyiségnél jelent meg, ott az összevont kockázat 1,22-szeres volt.

A rák: itt a kis mennyiség sem semleges

Egy 222 közleményt feldolgozó összevont elemzés kifejezetten a napi legfeljebb egy ital hatását nézte, mintegy 92 000 keveset ivó és 60 000 nem ivó daganatos beteg adatával.

A napi egy italig terjedő fogyasztás a szájüregi és garatrák kockázatát 1,17-szeresre, a nyelőcső laphámrákjáét 1,30-szorosra, a női emlőrákét 1,05-szörösre emelte. A vastagbél, a máj és a gége daganatainál ebben a tartományban nem találtak összefüggést.

A szerzők számítása szerint 2004-ben világszerte mintegy 5000 szájüregi és garatrákos, 24 000 nyelőcsőrákos és 5000 emlőrákos haláleset volt a kevés alkoholnak tulajdonítható. Az emlőráknál az 1,05-szörös kockázat kicsi, de a betegség gyakorisága miatt nagy számot ad.

Az agy: napi egy-két egységnél már látszik

Egy 36 678 fős képalkotó vizsgálat középkorú és idősebb, általánosságban egészséges felnőttekről készült. Az alkoholfogyasztás negatív összefüggést mutatott a teljes agytérfogattal, a szürkeállomány területi térfogataival és a fehérállomány szerkezetével.

A lényeges részlet az, hogy ez az összefüggés már a napi átlagosan egy-két egységet fogyasztóknál is látszott, és a fogyasztás növekedésével erősödött. Ez keresztmetszeti összefüggés, nem bizonyított ok-okozat, de a küszöb elhelyezkedése miatt fontos.

Amit ebből érdemes elvinni

A mérsékelt ivás szívvédő hatását a génalapú vizsgálat nem erősítette meg, a megfigyelésekben látott J-görbe pedig részben a nem ivók csoportjának összetételéből ered.

A daganatkockázat már napi egy italnál mérhető a szájüregnél, a nyelőcsőnél és a női emlőnél.

A legkisebb kockázatú mennyiség a legfrissebb elemzés szerint életkor- és helyfüggő, a 40 év alattiaknál nulla közelében van.