Energiaital káros hatásai: ugyanannyi koffein kávéból másképp hat, és ez mérve van

Az energiaitalról szóló vita legérdekesebb kérdése nem az, hogy hat-e a szívre, hanem az, hogy pusztán a koffein miatt hat-e. Erre van közvetlen, ugyanazon embereken elvégzett mérés, és a válasz nem magától értetődő.

Amit egy nagy adag után mérnek

Egy randomizált, kettős vak, placebokontrollos, keresztezett vizsgálatban 34 egészséges, átlagosan 22 éves önkéntes ivott meg 60 perc alatt körülbelül 950 milliliter energiaitalt, két különböző márkából, illetve ugyanennyi hatóanyag nélküli italt, hatnapos kimosási időszakokkal.

A méréseket a kiindulási állapot után négy órán át félóránként végezték, EKG-val és vérnyomásméréssel.

A szív elektromos újratöltődését jelző, korrigált QT-szakasz a kiindulási értékhez képest az egyik italnál átlagosan 17,9, a másiknál 19,6 ezredmásodperccel nőtt, a hatóanyag nélküli italnál 11,9 ezredmásodperccel. Mindkét energiaital szignifikánsan különbözött a placebótól.

A vérnyomás is emelkedett, mind a karon mért, mind a központi értékeknél, szisztolés és diasztolés irányban egyaránt.

Egy megkötés fontos: ez 950 milliliter, tehát nagyjából két nagy doboz, egy óra alatt. Ez nem a szokásos fogyasztási mennyiség, hanem szándékosan magas terhelés.

Érdemes tudni, mit jelent a QT-szakasz megnyúlása. Ez az az idő, ami alatt a szívizom az összehúzódás után elektromosan visszatöltődik. Ha ez az idő megnyúlik, az egyes ritmuszavarok kockázatát növelheti. Az itt mért néhány ezredmásodperces eltérés egészséges fiataloknál önmagában nem betegség, hanem mérhető elmozdulás.

Ugyanannyi koffein, más eredmény

A kulcskérdésre egy másik, 18 fős, randomizált, kettős vak, keresztezett vizsgálat válaszol. A résztvevők egyszer 946 milliliter energiaitalt kaptak, másszor pedig ugyanannyi koffeint, 320 milligrammot, energiaital nélkül.

A koffein 400 milligramm alatti mennyiségben általában nem számít ritmuszavart okozó anyagnak, és a szerzők pontosan azért végezték el a vizsgálatot, mert az energiaital további összetevőiről keveset tudni.

A különbség két ponton jelent meg. A korrigált QT-szakasz változása két órával a fogyasztás után az energiaitalos ágon szignifikánsan nagyobb volt, mint a koffeinesen. A szisztolés vérnyomás pedig hat óra elteltével volt szignifikánsan magasabb az energiaitalos ágon, 4,72 higanymilliméterrel a kiindulásihoz képest, szemben a koffeinág 0,83 higanymilliméterével.

A pulzusban, a diasztolés és a központi vérnyomásértékekben nem volt különbség a két ág között.

Ez a vizsgálat 18 emberen készült, tehát kicsi. Az elrendezése viszont éppen azt a kérdést célozza, amit a legtöbb cikk megkerül: a koffein önmagában nem magyarázza a teljes hatást.

A vizsgálat 24 órán át követte a résztvevőket, tehát nem csak a fogyasztás utáni első órákat. Az érfali merevséget jelző mutató hat óra elteltével alacsonyabb volt az energiaitalos ágon.

Az összetevők szétválasztva

Egy harmadik vizsgálat még tovább ment. Harmincnyolc, átlagosan 22 éves felnőtt kapott kereskedelmi energiaitalt, egy azonos összetételű, de a jellegzetes összetevőket nem tartalmazó italt, valamint ugyanezt az italt az energiaital fő összetevőivel kiegészítve, két adagban, 750 és 1000 milliliterben.

Az energiaital elfogyasztása után egy órával a szisztolés vérnyomás 116,9-ről 120,7 higanymilliméterre, a korrigált QT-szakasz 393,3-ról 400,8 ezredmásodpercre emelkedett.

Az összetevőnkénti bontás a leghasznosabb rész. A koffein önmagában szintén emelte a vérnyomást, de a QT-szakaszt nem nyújtotta meg. A taurin és a glükuronolakton egyik hatást sem váltotta ki.

A vérnyomásra gyakorolt hatás egy óra után volt a legkifejezettebb, és néhány óra alatt visszatért a kiindulási szintre. Tünetet az energiaital után a résztvevők 11 százaléka jelentett, a többi vizsgált italnál ez 0 és 3 százalék között mozgott.

Az összevont kép, és a bizonyíték ereje

Egy 2024-es összefoglaló elemzés 17 randomizált vizsgálatot vont össze egészséges felnőtteken.

Az eredmény: az energiaital fogyasztása emelte a szisztolés és a diasztolés vérnyomást, valamint a perctérfogatot, a legkifejezettebben a szisztolés értéket a fogyasztás utáni 60 és 80 perc között. A nyugalmi pulzusra és a QT-szakaszra vonatkozó hatás viszont az összevont elemzésben nem volt szignifikáns.

A bizonyíték minőségét érdemes kiírni, mert ez ritkán szerepel. A 17 vizsgálatból 11-et közepes, hatot magas torzítási kockázatúnak minősítettek, és a vérnyomásra vonatkozó bizonyíték erősségét alacsonynak.

Az érfunkcióra vonatkozó elemzés pedig elmaradt, mert egyetlen randomizált vizsgálat sem felelt meg a beválogatási feltételeknek.

Gyerekek és fiatalok: itt az összefüggések mások

Egy 57 vizsgálatot feldolgozó áttekintés a 21 év alattiakra vonatkozó adatokat gyűjtötte össze.

Az energiaital-fogyasztás erős pozitív összefüggést mutatott a dohányzással, az alkoholfogyasztással, a nagyivással, egyéb szerhasználattal és az ezek megkezdésére vonatkozó szándékkal. Ugyanígy összefüggött a rövid alvásidővel, a rossz alvásminőséggel és a gyengébb tanulmányi teljesítménnyel.

Az áttekintés további megfigyeléseket is felsorol: az energiaitalt a fiúk gyakrabban fogyasztották, mint a lányok, és a frissített változatba bekerült az öngyilkossági kockázat, a lelki megterhelés, a figyelemzavar tünetei, valamint a depresszív és pánikjellegű tünetek is.

Ezt pontosan kell érteni: ezek összefüggések, nem bizonyított ok-okozat. Az együtt járás nem mondja meg, hogy az energiaital okozza-e a többit, vagy ugyanaz a háttértényező hozza mindkettőt.

Alkohollal keverve

Az alkohollal kevert energiaital sérüléskockázatát külön áttekintés vizsgálta, azokat a vizsgálatokat gyűjtve össze, amelyek a kizárólag alkoholt fogyasztókhoz mérték a kockázatot.

Az eredmény alátámasztja az összefüggést a kevert fogyasztás és a magasabb sérüléskockázat között. A szerzők ugyanakkor azt is kimondják, hogy a kimenetelek és a módszertan jelentős eltérése miatt a kockázat mértékét nehéz meghatározni.

A szerzők a további kutatás szükségességét hangsúlyozzák, és azt, hogy a jelenlegi ismeretek elegendők ahhoz, hogy a fogyasztókat és az egészségügyi szakembereket tájékoztassák a kevert fogyasztás kockázatáról, a szabályozási következtetéseket viszont még nem alapozzák meg.

Amit ebből érdemes elvinni

A vérnyomás emelkedése a mérésekben következetesen megjelenik, és ennek egy részét a koffein magyarázza.

A QT-szakasz megnyúlásánál viszont a koffein önmagában nem hozta ugyanazt: az egyik vizsgálatban az energiaital szignifikánsan nagyobb változást adott, mint az azonos mennyiségű koffein, egy másikban pedig a koffein egyáltalán nem nyújtotta meg a QT-szakaszt.

Az összevont elemzésben a QT-hatás nem volt szignifikáns, és a bizonyíték erőssége alacsony. A pontos állítás tehát az, hogy a nem koffein eredetű hatás felmerült és mérték, de nem bizonyított.