Kesudió káros hatásai: a fő kockázat az allergia, és a rózsaborsig is elér

A kesudióval kapcsolatban a leggyakoribb kérdés a kalória és a zsírtartalom. A szakirodalom viszont egészen máshova teszi a hangsúlyt: a kesudió az egyik legerősebb allergén olajos mag, és a rá kialakuló érzékenység olyan élelmiszerekre is átterjed, amelyekre senki nem gondolna.

Miért kezelik külön a kesudiót

Egy portugál áttekintés szerint a kesudiót erős allergénként tartják számon: az érzékeny embereknél súlyos, az egész szervezetre kiterjedő reakciót válthat ki, ami gyakran adrenalinos kezelést és kórházi ellátást igényel.

Az allergéneket is azonosították. Három fehérjecsoportot írtak le, és mindhármat fő allergénnek minősítik. Ez a besorolás nem formaság: a fő allergén azt jelenti, hogy az érzékeny betegek nagy részének immunrendszere pontosan ezt a fehérjét ismeri fel.

Ugyanez az áttekintés két gyakorlati következtetést fogalmaz meg. Az egyik, hogy a kesudióallergiára, mint általában az ételallergiákra, nincs gyógymód, ezért a betegeknek az elhagyást javasolják. A másik, hogy emiatt a betegek a csomagolás jelölésére vannak utalva, tehát a jelölés ellenőrzése és a kimutatási módszerek fejlesztése is fontos feladat.

Mennyi kell belőle: itt a legfontosabb szám hiányzik, de az irány egyértelmű

Egy holland rendszerezett áttekintés 255 közleményt szűrt át, ebből 40-et talált relevánsnak. A bevont anyag összetétele önmagában is beszédes: egyetlen előretekintő vizsgálat, hat visszatekintő vizsgálat és hét esetismertetés.

A szerzők két dolgot emelnek ki. Az egyik, hogy a szakirodalom szerint a kesudióallergia gyakorisága növekszik, de ehhez maguk teszik hozzá, hogy a bizonyíték szintje alacsony. A másik a fontosabb: már kis mennyiségű kesudió-allergén is súlyos allergiás reakciót válthat ki, ami arra utal, hogy a kesudió ereje összemérhető a többi olajos maggal és a földimogyoróval.

A zárásuk szokatlanul határozott egy áttekintéshez képest: a kesudióallergia egyértelműen alábecsült egészségügyi probléma, különösen gyerekeknél.

Érdemes látni, mit jelent ez a bizonyítéki összetétel. Egyetlen előretekintő vizsgálat mellett a többi visszatekintő elemzés és esetismertetés, tehát olyan forrás, amely a már bekövetkezett reakciókat írja le. Ez alkalmas a súlyosság bemutatására, a gyakoriság pontos becslésére viszont nem, és ezt a szerzők ki is mondják.

A kereszthatások: itt van a legtöbb meglepetés

Aki kesudióra allergiás, annak nem elég a kesudiót kerülnie, mert a rokon fajok fehérjéi hasonlók.

A legszorosabb kapcsolat a pisztáciával áll fenn, a két növény egy családba tartozik. Ezt a fenti érzéketlenítő vizsgálat is megerősíti a másik oldalról: a bevont kesudióallergiás betegek közül 35-nek egyben pisztáciaallergiája is volt, tehát ez a párosítás nem kivétel, hanem gyakori együttállás. Egy spanyol gyerekallergológiai közlemény ezen túl a mangót is bevonja: a mangó, a pisztácia és a kesudió közötti klinikai kereszthatást írja le allergiás gyerekeknél.

A legváratlanabb tétel viszont a rózsabors. Ez a fűszer ugyanabba a növénycsaládba tartozik, mint a kesudió és a pisztácia. Egy szingapúri vizsgálatban 21 kesudió- vagy pisztáciaallergiás gyereken végeztek bőrpróbát rózsaborssal: közülük 16-nál, tehát 76,2 százalékuknál mutatkozott keresztérzékenység.

A vizsgálat egy részlete külön figyelmet érdemel: egyik gyerek sem tudott arról, hogy korábban találkozott volna rózsaborssal, és allergiás reakciója sem volt rá. Az érzékenység tehát az ételcímkén nem jelent meg.

Fontos a pontos szóhasználat. Ez keresztérzékenység, tehát laboratóriumi és bőrpróbás reakció, nem feltétlenül jelent tünetet minden érintettnél. A szerzők a lehetséges kereszthatásra hívják fel a figyelmet, egy korábbi, rózsaborsra kialakult anafilaxiás eset mellett.

Van-e kezelés: az egyik legjobb eredmény ezen a területen

Az elhagyáson kívüli lehetőségre van vizsgálati adat. Egy izraeli vizsgálatban 50, legalább négyéves kesudióallergiás beteget vontak be szájon át adott érzéketlenítő kezelésbe, 4000 milligramm kesudiófehérje célértékkel. Összehasonlításként 15 olyan beteget követtek, aki folytatta a kesudió elhagyását.

A vizsgálat végén az 50 kezelt beteg közül 44, tehát 88 százalék tolerálta a 4000 milligrammos adagot, a kezelés nélküli csoportban ezt senki. További három beteg 1200 milligrammig lett érzéketlenítve, három pedig abbahagyta a kezelést.

A kereszthatásnál mért eredmény ennél is érdekesebb: a kesudióra érzéketlenített betegek közül mind a 35 pisztáciaallergiás, és a nyolc dióallergiásból négy a másik magra is érzéketlenné vált. Az a 44 beteg pedig, aki az érzéketlenítés után legalább fél éven át kis adagot fogyasztott, a teljes adagos terhelést is kiállta.

A kezelés hatását a szervezetben mérhető változások is kísérték: a bőrpróba mérete és az allergiára jellemző ellenanyag szintje csökkent, a védő szerepű ellenanyagé pedig emelkedett.

Ez kórházi keretek között, ellenőrzött terheléses vizsgálatokkal végzett kezelés. Nem otthon kipróbálható eljárás, és a cikk nem is javasolja: a saját szakállra megkezdett adagolás a súlyos reakció kockázata miatt veszélyes.

A héj: egy külön, kevéssé ismert kockázat

A kesudió héjában és a hozzá tartozó növényi részekben olyan olajos anyag található, amely érintkezéses bőrgyulladást okoz. Egy indiai közlemény kifejezetten a héjolaj, a termésfal és a mag által kiváltott érintkezéses bőrgyulladást írja le.

Van egy még szokatlanabb út is. Egy kanadai közlemény belélegzett kesuolaj-füst okozta, az egész szervezetre kiterjedő érintkezéses bőrgyulladást ír le. Ez a hatás tehát nem igényel közvetlen bőrkontaktust.

Az indiai közlemény egy fontos részletet is rögzít: nem csak a héjolaj, hanem a termésfal és maga a mag is szerepel a leírt kiváltó okok között. A kockázat tehát a feldolgozatlan terméshez tapad, nem kizárólag a külső héjhoz.

Ez a bőrgyulladás nem azonos az ételallergiával: más mechanizmus, más tünetek, és a boltban kapható, feldolgozott kesudiónál nem ez a jellemző kockázat.

Amit ebből érdemes elvinni

A kesudió fő kockázata az allergia, és a szakirodalom szerint már kis mennyiség is súlyos reakciót válthat ki, tehát ez nem az a fajta érzékenység, ahol a mennyiség szabályozásával el lehet lavírozni.

Kesudióallergia mellett a pisztácia, a mangó és a rózsabors is szóba jön, az utóbbi 21 gyerekből 16-nál mutatott keresztérzékenységet, előzetes tünet nélkül.

A szájon át végzett érzéketlenítés a vizsgálatban a betegek 88 százalékánál működött, és a pisztáciára is átvitte a hatást, de ez orvosi felügyelet melletti eljárás.