Pálmaolaj káros hatásai: a finomítás közben keletkező szennyezőanyag az, amiről alig esik szó

A pálmaolajról szóló cikkek az esőerdőirtással és a telített zsírsavakkal kezdenek. Az esőerdőirtás valós, de az nem a fogyasztó egészségét érinti; a telített zsírsavak kérdésében pedig a mérések ellentmondanak egymásnak. Van viszont egy harmadik dolog, amit hatóságok határértékkel szabályoznak, és amiben a pálmaolaj mérhetően kilóg a sorból: a finomítás során keletkező két szennyezőanyag.

Először a telített zsír: két metaanalízis, két eredmény

Ez a leggyakrabban idézett egészségügyi kifogás, és itt az adatok nem egyértelműek.

Egy 2020-as maláj metaanalízis a pálmaolajat egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag olajokkal hasonlította össze. Az egyszeresen telítetlen olajokkal szemben a pálmaolaj az összkoleszterint 0,27 millimol/literrel, az LDL-koleszterint 0,20 millimol/literrel, a HDL-koleszterint 0,06 millimol/literrel emelte. A többszörösen telítetlen olajokkal szemben az összkoleszterin 0,38, az LDL 0,44, a HDL 0,08 millimol/literrel volt magasabb. A trigliceridre egyik összehasonlításban sem volt hatás. A szerzők következtetése szerint a pálmaolaj csak csekély mértékben emeli a vérzsírokat, és a bizonyíték minősége többnyire alacsony vagy közepes.

Egy 2019-es metaanalízis kilenc randomizált vizsgálatot vont össze, 533 és 542 fős csoportokkal, és a pálmaolein, tehát a pálmaolaj folyékony frakciója esetében egyik vérzsír-mutatóban sem talált szignifikáns különbséget más étolajokhoz képest. Ennél az elemzésnél érdemes tudni, hogy a szerzők többsége a maláj pálmaolaj-testülethez, illetve azzal kapcsolatban álló intézményekhez kötődik. Ez önmagában nem cáfolja az eredményt, de a két elemzés eltérésének értékelésénél tény.

Egy 2011-es dán, kettős vak, keresztezett elrendezésű vizsgálat 32 egészséges férfival, akik napi zsírbevitelük mintegy 17 százalékát cserélték le, azt találta, hogy az olívaolajhoz képest a pálmaolein és a sertészsír egyaránt emelte az összkoleszterint és az LDL-koleszterint. A gyulladásos jelzőanyagokban, az inzulinban és a vércukorban nem volt különbség.

Az összkép tehát az, hogy a pálmaolaj a telítetlen olajokhoz képest valószínűleg kismértékben emeli az LDL-koleszterint, és ez a hatás a laborértéken mérhető, nem betegségkimeneten. Ez a kifogás valós, de mérsékelt, és nem pálmaolaj-specifikus: minden telítettzsír-gazdag olajra igaz.

A finomítás mellékterméke: itt van a pálmaolaj-specifikus különbség

A növényi olajok finomítása magas hőmérsékleten történik, és ekkor két anyag keletkezik: a 3-monoklór-propán-1,2-diol észterei és a glicidil-észterek. Ezek nem adalékanyagok és nem is a nyersanyag részei, hanem a feldolgozás melléktermékei.

Egy 2023-ban közölt tajvani felmérés csomagolt élelmiszerekben mérte ezeket gázkromatográfiával és tömegspektrométerrel. Az eredmény szerint a két szennyezőanyag gyakorlatilag mindenütt jelen volt: a termékek 95 százalékában kimutatták. A legmagasabb értékek a feldolgozott zsírokban, majd a kekszekben és a kenhető készítményekben voltak. A pálmaolaj-alapú összetevőt tartalmazó termékekben a szennyezettség statisztikailag magasabb volt, és a pálmaolajat tartalmazó élelmiszerek 58,1 százaléka lépte túl valamelyik anyagra az Európai Unió által megállapított felső határértéket. A vizsgálat szerint a legfőbb kitettségi forrás a keksz és az instant tészta volt, és a 0 és 12 év közötti gyermekeknél a becsült napi bevitel meghaladhatja a tűrhető napi beviteli értéket.

Ez az a szám, ami miatt érdemes külön beszélni erről: nem a felnőtt átlagfogyasztónál, hanem a sok kekszet és instant tésztát fogyasztó gyermeknél.

Mit tudunk a két anyag hatásáról

Itt fontos szétválasztani, mit mértek emberen és mit állatkísérletben.

Egy 2007-es francia hatósági laborvizsgálat patkányon és sejtvonalon nézte a genetikai károsító hatást. A 3-MCPD önmagában sem a célszervekben, sem a nem célszervekben nem okozott kimutatható DNS-károsodást. A glicidol, tehát az anyagcsere során keletkező epoxid-származék viszont igen. A közlemény azt is rögzíti, hogy a 3-MCPD-t patkánykarcinogénnek tekintik, amely hímeknél Leydig-sejtes és emlőmirigy-daganatot, mindkét nemben vesedaganatot okoz.

Egy 2021-es tajvani vizsgálat egerekben és vesesejteken a két anyag együttes kitettségét vizsgálta 28 napon át, és azt találta, hogy együtt erősítik egymás hatását, a legérzékenyebb szerv pedig a vese volt.

Ezek állatkísérletes és sejtszintű eredmények, tehát nem mondják meg, hogy egy ember mennyi keksztől betegszik meg. Azt viszont megmagyarázzák, miért van egyáltalán határérték, és miért éppen a vesét és a rákkockázatot nézik a hatóságok.

Amit a régi cikk jól mond, és ami nem egészségügyi kérdés

Az esőerdőirtás, a fajok élőhelyvesztése és a munkaügyi visszaélések valós, dokumentált problémák, és teljesen jogos szempontok a vásárlásnál. Csak nem a fogyasztó egészségét érintő káros hatások, tehát nem ugyanabba a kategóriába tartoznak, mint a fentiek. Aki emiatt kerüli a pálmaolajat, az etikai és környezeti döntést hoz, nem egészségügyit.

Mit lehet ezzel kezdeni a gyakorlatban

A finomítás melléktermékei a hőkezelés következményei, tehát a hideg sajtolású, finomítatlan olajokban lényegesen kevesebb keletkezik. A pálmaolaj viszont a feldolgozott élelmiszerekben szinte mindig finomított formában van jelen, és a címkén gyakran csak növényi zsír néven szerepel.

A legtöbbet a fenti tajvani adat alapján az egyszerű bevitelcsökkentéssel lehet elérni, és ott, ahol a legnagyobb a forrás: a rendszeresen fogyasztott kekszeknél és instant tésztáknál, különösen gyermekeknél. Ez nem tiltás, hanem gyakoriság kérdése.

Kinek érdemes külön figyelnie

Gyermekeknél, mert a testtömegre vetített bevitel náluk a legnagyobb, és a tajvani becslés szerint éppen a 0 és 12 év közötti korosztálynál merül fel a tűrhető napi beviteli érték túllépése. Magas LDL-koleszterin mellett, mert ott a telítettzsír-csere kérdése amúgy is napirenden van. Vesebetegségnél az állatkísérletes adatok alapján legalábbis ésszerű elővigyázatosság a feldolgozott, finomított zsírral készült termékek gyakoriságának mérséklése.

Összegzés

A pálmaolajnál a leggyakrabban emlegetett egészségügyi kifogás, a telített zsír, valós, de mérsékelt: egy független metaanalízis szerint az LDL-koleszterin 0,20 és 0,44 millimol/liter közötti emelkedéséről van szó a telítetlen olajokhoz képest, alacsony vagy közepes bizonyítékminőséggel, miközben egy iparági kötődésű elemzés egyáltalán nem talált különbséget. A pálmaolaj-specifikus, hatóságilag szabályozott kérdés viszont a finomítás során keletkező két szennyezőanyag, amelynél egy tajvani felmérésben a pálmaolajat tartalmazó élelmiszerek 58,1 százaléka lépte túl valamelyik uniós határértéket, és a 0 és 12 év közötti gyermekeknél a becsült bevitel meghaladhatja a tűrhető napi értéket. Az esőerdőirtás valós probléma, de nem a fogyasztó egészségét érintő káros hatás.