Köles káros hatása: a pajzsmirigy-riadalom egy másik kölesfajról szól, a madártartóknál viszont valós az allergia

A kölessel szemben a leggyakoribb vád az, hogy rontja a pajzsmirigy működését. Ennek van kísérletes alapja, de két olyan megkötéssel, amit a magyar cikkek nem szoktak kiírni. Közben van egy jóval konkrétabb kockázat, ami egy meghatározott csoportot érint.

A pajzsmirigy: honnan jött a felvetés

A gyanú járványügyi megfigyelésből származik: a félszáraz trópusi területeken, ahol a gyöngyköles a fő energiaforrás, gyakori a golyva.

Ezt egy 1989-es vizsgálat járta körül. A teljes kölesszemet fokozatosan héjazták le, így négy korpa- és négy lisztfrakciót kaptak, amelyekben mérhetően csökkent a C-glikozil-flavonok mennyisége. Ezután patkányokat etettek a frakciókkal, és sertés pajzsmirigyszeleteken, valamint a hormontermeléshez szükséges enzimen is vizsgálódtak.

Az eredmény következetes volt. A legtöbb C-glikozil-flavont tartalmazó korpafrakció etetése szignifikánsan növelte a pajzsmirigy tömegét és pajzsmirigyellenes hatást váltott ki. A második leggazdagabb frakció ugyanezt gyengébben. A kölesben lévő fő C-glikozil-flavon 60 mikromólos töménységben a pajzsmirigyellenes gyógyszerként használt metimazol 1 mikromólos hatásával volt összemérhető, a legdúsabb korpakivonat pedig 85 százalékkal gátolta az enzim működését.

Érdemes tudni, mit jelent ez a gátlás. A pajzsmirigy a hormonjait egy enzim segítségével állítja elő, és a pajzsmirigy-túlműködés kezelésére használt gyógyszerek éppen ezt az enzimet gátolják. A kölesben lévő növényi vegyület ugyanezen a ponton hat, csak jóval gyengébben: a fenti összehasonlításban hatvanszoros töménységben adta a gyógyszer hatását.

Az is látszik a vizsgálatból, hogy a hatóanyag hol van. A korpafrakciókban, tehát a szem külső rétegében, és a héjazással a mennyisége csökkent.

A mechanizmus tehát létezik, és mérhető. Két megkötés viszont hozzátartozik.

Az első megkötés: nem ugyanarról a növényről van szó

A pajzsmirigyre vonatkozó vizsgálatok túlnyomó része a gyöngykölesre készült, ami afrikai és dél-ázsiai gabona. A Magyarországon boltban kapható köles jellemzően más faj.

Ezt a különbségtételt a 2024-es összefoglaló áttekintés is tükrözi: kilenc olyan közleményt talált, amely a témához tartozik, és ebből nyolc a gyöngykölesről szólt, egy pedig a fonio kölesről.

A második megkötés: a bizonyíték ereje

Ugyanez az áttekintés fogalmazza meg a legfontosabb mondatot. A megjelent szakirodalom, amely a gyöngyköles fogyasztását a golyva gyakoriságához köti, nem elég meggyőző és nem elég erős ahhoz, hogy kimondható legyen: a kiegyensúlyozott étrend részeként fogyasztott gyöngyköles golyvát okoz az általános népességben.

A szerzők ehhez azt is hozzáteszik, hogy a pontos állításhoz több kutatás kell. Ez nem felmentés és nem megerősítés, hanem az adathiány kimondása.

Az áttekintés arra is felhívja a figyelmet, hogy a köles az utóbbi években a nyugati országokban is népszerűvé vált, tehát a kérdés már nem csak a hagyományos termőterületeket érinti, és ezért fontos, hogy a róla szóló üzenetek pontosak legyenek.

Fontos az is, hogy hol jelentkezett a golyva. Az érintett területeken a köles nem kiegészítő gabona, hanem a fő energiaforrás, gyakran jódhiányos környezetben. Ez a helyzet nem hasonlítható a heti egy-két kölesköretéhez.

Egy meglepő részlet: az erjesztés rontott a helyzeten

Az egyik vizsgálat a hagyományos szudáni erjesztési eljárást nézte meg patkányon. Az eredmény ellentmond annak a szokásos feltételezésnek, hogy a feldolgozás mindig csökkenti a növényi zavaró anyagokat.

Az erjesztés a köles ásványianyag-tartalmát mintegy 40 százalékkal csökkentette, és jelentős mennyiségű magnéziumot, cinket és káliumot vont el belőle. Az így etetett állatoknál a csont magnézium- és cinktartalma is csökkent, és a pajzsmirigyre gyakorolt hatás erősödött.

Egy további részlet ugyanebből a vizsgálatból: az étrendi magnéziumbevitel és a csont magnéziumtartalma is fordított összefüggést mutatott a pajzsmirigyhormon vérszintjével, a kölesetetés mellett pedig a szelénszint magasabb volt, mint a búzával vagy tejfehérjével etetett állatoknál.

A szerzők magyarázata az, hogy az erősebb pajzsmirigyhatás valószínűleg az ásványi anyagok eltávolításával, illetve a kölesben lévő anyagok kémiai átalakulásával függ össze. A gyakorlati tanulság az, hogy a feldolgozás iránya nem magától értetődő.

Az ásványi anyagok felszívódása

A köles egy másik ismert tulajdonsága a fitáttartalom, ami a vasat és a cinket megköti.

Egy laboratóriumi emésztésszimulációs vizsgálat ezt bontotta szét. A teljes kölesliszt vas- és cinkhozzáférhetősége szignifikánsan javult a fitát lebontásával, még akkor is, ha a lebontás nem volt teljes. A héjazott, alacsony rost- és csersavtartalmú frakciónál a teljes fitátmentesítés kifejezett javulást hozott, a magas rost- és csersavtartalmú korpafrakciónál viszont semmilyen javulást nem eredményezett.

A következtetés ebből az, hogy nem csak a fitát számít: a rostok és a csersavak a szem héjában szintén megkötik a vas és a cink jelentős részét. Ez laboratóriumi emésztésszimuláció, nem emberi felszívódási mérés.

Az allergia: itt van a legkonkrétabb kockázat

A legkevésbé ismert, mégis legkonkrétabb lelet a madártartókhoz kötődik. Egy osztrák vizsgálatban hét olyan ember allergiás reakcióját írták le, akik mindannyian kalitkás madarat tartottak, és kölestartalmú étel elfogyasztása után lettek rosszul.

Mindegyiküknél kimutatható volt a kölesre jellemző ellenanyag. A kutatók ezután 16 további, igazoltan allergiás hajlamú madártartó vérmintáját is megvizsgálták: 63 százalékuknál szintén megvolt ez az ellenanyag. A kölesben immunoblottal három fő allergént azonosítottak.

A magyarázat az, hogy az érzékenyítés nem az evésen, hanem a belélegzésen keresztül történik, hiszen a köles a madáreleség alapanyaga. A kialakult érzékenység viszont ételallergiát is kiválthat.

Van egy japán közlemény, amely egy további irányt ír le: egy kölesallergiás betegnél a köles és a búza fehérjéi közötti kereszthatás miatt alakult ki búza okozta anafilaxia. Ez egyetlen eset, tehát gyakoriságot nem mond, de a lehetőséget megnevezi: a kölesre kialakult érzékenység nem feltétlenül marad a kölesnél.

A köles súlyos, azonnali típusú allergiás reakciót is okozhat. Egy spanyol közlemény éppen ezt emeli ki a címében: a gluténmentesként és egészségesként ismert gabona anafilaxiát is kiválthat.

Amit ebből érdemes elvinni

A pajzsmirigyhatásra van kísérletes mechanizmus, de az adat a gyöngykölesre vonatkozik, és a 2024-es áttekintés szerint nem elég erős ahhoz, hogy kiegyensúlyozott étrend mellett golyvát állítson.

A hagyományos erjesztés a kísérletben nem csökkentette, hanem növelte a pajzsmirigyhatást, az ásványianyag-vesztés miatt.

Madártartóknál a kölesallergia valós és mérhető: az érzékenyítés a madáreleség porán át történik, és utána az étel is tünetet okozhat.