Hajdina káros hatása: az allergia a valódi kockázat, és a francia adatokban a rejtett előfordulás a fő gond

A hajdinát gluténmentes gabonapótlóként ajánlják, és a legtöbb figyelmeztetés a rosttartalmáról szól. A szakirodalom viszont egyetlen kockázatot kezel súlyosnak, és ez az allergia. A számai meglepően jól körülhatároltak.

Mekkora a kockázat számokban

Egy 1970-től 2020-ig terjedő szakirodalmat feldolgozó áttekintés a gyakoriságot is megbecsülte.

A hajdinaallergia gyakorisága a lakosságban Japánban, Koreában és Kína hajdinafogyasztó területein 0,1 és 0,4 százalék közé tehető. Allergológiai rendelésre járó betegek között viszont 2 és 7 százalék közötti az igazolt hajdinaallergia.

A súlyos reakciókra is van becslés: japán és koreai iskolai vizsgálatok szerint 100 000 iskolásra 4 és 60 közötti hajdinával összefüggő anafilaxiás eset jut, a súlyos allergiás reakciók előfordulása pedig 100 000 személyévre vetítve 0,1 és 0,01 eset közé becsülhető.

A szerzők összegzése ezért kettős: a hajdinaallergia elhanyagolt allergia, amely több figyelmet érdemel, de a súlyos allergiás reakciók ritkák.

Érdemes tudni azt is, hogy két hajdinafajról van szó: a közönséges és a tatár hajdináról, mindkettő kínai eredetű, és a leírt allergének is fajonként különböznek.

Van klinikailag jelentős kereszthatás is, és a lista nem magától értetődő: a hajdina a földimogyoróval, a latexszel, a kókusszal, a kinoával és a mákkal mutat ilyet. Aki tehát ezek valamelyikére allergiás, annál a hajdina nem semleges új összetevő.

A kitettség három útja

Ugyanez az áttekintés írja le, hogy nem csak evéssel lehet találkozni a hajdinával.

Az első az étkezés. A második a foglalkozási kitettség, tehát a hajdinatartalmú élelmiszer előállítása vagy kezelése. A harmadik pedig az, amire a legkevesebben gondolnak: a hajdinahéjjal töltött párnán alvás.

A foglalkozási útról külön esetsorozat is szól. Hat beteget írtak le: három szakácsot, két pékséget és egy élelmiszerbolti dolgozót, akik hajdinaliszttel érintkeztek. Négyüknél foglalkozási asztma, négyüknél foglalkozási orrnyálkahártya-gyulladás, kettőnél érintkezéses csalánkiütés alakult ki.

A leglényegesebb rész viszont a következmény: hatból háromnál anafilaxia jelentkezett, miután később hajdinát tartalmazó ételt fogyasztottak. A szerzők ehhez azt is hozzáteszik, hogy az érzékenyítés rövid kitettség után is kialakult.

A gyakorlati tanulság ebből az, hogy a hajdinaporral dolgozó ember belélegzés útján érzékenyítődhet, és utána az étel is súlyos reakciót válthat ki. A két útvonal nem független egymástól.

A francia adat: a rejtett előfordulás a fő gond

A legfrissebb és gyakorlatilag leghasznosabb lelet egy francia hálózat 2002 és 2023 közötti anafilaxiás bejelentéseiből származik.

Az európai szabályozás 14 élelmiszert sorol a kötelezően jelölendő allergének közé. A kutatók azt vizsgálták, mely, e listán nem szereplő élelmiszerek okoznak mégis gyakran anafilaxiát.

A 2999 bejelentett esetből 413, tehát 13,8 százalék tartozott ilyen élelmiszerhez, és nyolc élelmiszercsoportba rendeződött. A hajdina ebben a második helyen áll, 71 esettel, ami az összes eset 2,4 százaléka.

A súlyosság is szerepel az adatokban: a hajdinás eseteknél a harmadik fokozatú reakciók aránya 46,5, a negyedik fokozatúaké 1,4 százalék volt.

Két másik szám viszont még beszédesebb. A hajdinás eseteknél az ismétlődő reakciók aránya 49,3 százalék, a rejtett, tehát a fogyasztó által nem várt formában történő kitettség aránya 16,9 százalék volt.

A szerzők javaslata ebből következik: négy élelmiszert, köztük a hajdinát, megfontolásra ajánlják a kötelezően jelölendő allergének listájára.

Összehasonlításul: ugyanebben az elemzésben a kecske- és juhtej állt az első helyen 84 esettel, a hajdinát a borsó és a lencse, az alfa-gal, a fenyőmag, a kivi, a méhészeti termékek és az alma követte. A vizsgálat a második és negyedik fokozat közötti súlyosságú anafilaxiás eseteket dolgozta fel.

A háromféle reakció

Egy ázsiai áttekintés a reakciótípusokat is szétválasztja, és ez a betegek szempontjából fontos.

Az első az azonnali típusú ételallergia. A második ennek egy alcsoportja: a testmozgás által kiváltott, ételfüggő anafilaxia, amikor a tünetek csak akkor jelentkeznek, ha az étkezést fizikai terhelés követi. A harmadik pedig az ételfehérje okozta bélgyulladásos szindróma, amely elsősorban kisgyerekeknél fordul elő, és késleltetett tünetekkel jár.

Ez azért lényeges, mert a második típusnál az étel önmagában tünetmentes maradhat, tehát a beteg és az orvos is könnyen elnézheti az összefüggést.

A laborvizsgálat: melyik érték mond valamit

Az azonnali típusú allergia igazolására a hajdinára jellemző általános ellenanyagszint mérése korlátozott értékű; egy meghatározott hajdinafehérjére jellemző ellenanyag és a bőrpróba viszont diagnosztikailag hasznos.

Ezt egy 60 gyerekre kiterjedő elemzés méri. A résztvevők 1,9 és 13,4 év közöttiek voltak, medián hat évesek, és 3072 milligramm hajdinafehérjével végzett terheléses vizsgálaton estek át.

Az eredmény szerint ez az egy fehérjére jellemző ellenanyag volt az egyetlen vizsgált tényező, amely szignifikánsan előre jelezte a terheléses vizsgálat pozitív kimenetelét, 8,93-szoros esélyhányadossal, és az anafilaxiát is, 2,67-szeressel.

A szerzők egy küszöbértéket is javasolnak: az adott ellanyagszint 18,0 egység per liter fölött 95 százalékos valószínűséggel jár pozitív reakcióval.

A vizsgálat visszatekintő elemzés volt, egyetlen japán kórház 2006 és 2014 közötti terheléses vizsgálataiból, tehát a küszöbérték más laborokra és más betegcsoportokra nem feltétlenül vihető át változtatás nélkül.

Segít-e a hőkezelés

Egy laboratóriumi vizsgálat azt nézte, hogy a főzés során lezajló barnulási folyamat, amely a fehérjéket és a cukrokat összekapcsolja, csökkenti-e a hajdina egyik fő allergénjének reakcióképességét.

Az eredmény szerint a növény saját poliszacharidjainak a fehérjéhez kötődése után az ellenanyag-kötő képesség jelentősen csökkent, és a fehérje szerkezete, oldhatósága és elektroforetikus viselkedése is megváltozott.

A vizsgálat a tatár hajdina egyik fő allergénjével dolgozott, és a hatást a fehérje szerkezetének és felismerési pontjainak megváltozásával magyarázta.

Ez laboratóriumi eredmény, tehát nem jelenti azt, hogy a főzött hajdina az allergiás beteg számára biztonságos lenne. Amit megmutat, az az, hogy a feldolgozás módja befolyásolja az allergén viselkedését.

Amit ebből érdemes elvinni

A hajdina fő kockázata az allergia, amely a lakosság szintjén ritka, allergológiai betegek között viszont a 2-7 százalékos tartományban mozog.

A francia adatokban a hajdina a kötelező jelölés nélküli allergének között a második leggyakoribb anafilaxiaokozó, és az esetek felénél ismétlődő reakció, hatodánál rejtett kitettség szerepelt.

A kitettség nem csak evéssel történhet: a hajdinaliszttel dolgozók és a hajdinahéjjal töltött párnát használók is érintettek lehetnek.