Dohányzás káros hatásai: a leszokás nyeresége életkoronként számokban van meg

A dohányzás ártalmairól ritkán szól úgy cikk, hogy a legfontosabb számokat is kiírja. Pedig épp ezek a hasznosak: mennyi évet vesz el, mennyit ad vissza a leszokás különböző életkorokban, és mennyit ér a mennyiség csökkentése.

Az ötven éves követés, ami a mai számok alapja

A legismertebb adat egy brit vizsgálatból származik, amely 34 439 férfi orvost követett 1951-től 2001-ig. A dohányzási szokásokat 1951-ben rögzítették, majd időről időre frissítették, és a halálokokat ötven éven át figyelték.

A többlethalálozás elsősorban érrendszeri, daganatos és légúti betegségekből adódott. Az 1900 és 1930 között született, cigarettázó és a dohányzást folytató férfiak átlagosan mintegy tíz évvel fiatalabban haltak meg, mint az egész életükben nem dohányzók.

A leszokás nyeresége életkoronként a következő volt: 60 évesen mintegy 3 év, 50 évesen 6 év, 40 évesen 9 év, 30 évesen körülbelül 10 év várható élettartam.

Van egy másik, ritkábban idézett szám is ugyaninnen. Az 1920-as években születetteknél a középkorban, tehát 35 és 69 év között bekövetkező halál valószínűsége a cigarettázóknál 42 százalék, a nem dohányzóknál 24 százalék volt.

A vizsgálat egyik legfontosabb megállapítása azonban egy összehasonlítás. A nem dohányzók halálozása a fél évszázad alatt jelentősen csökkent a megelőzés és a jobb kezelés miatt. A dohányzóknál ezt a nyereséget teljesen felemésztette az ártalom növekedése.

Amit az amerikai adat hozzátesz

Egy 2013-as amerikai elemzés 113 752 nő és 88 496 férfi kérdőíves adatait kötötte össze a halálozási nyilvántartással.

A 25 és 79 év közöttieknél a dohányzók halálozási aránya nagyjából háromszorosa volt a soha nem dohányzókénak: nőknél 3,0-szeres, férfiaknál 2,8-szeres.

A túlélés a legszemléletesebb formában így néz ki: a 25 éves kortól 79 éves korig való túlélés esélye a soha nem dohányzó nőknél 70, a dohányzóknál 38 százalék volt, férfiaknál pedig 61, illetve 26 százalék.

A leszokás nyeresége itt is életkorfüggő volt: a 25 és 34, a 35 és 44, valamint a 45 és 54 év között leszokók körülbelül 10, 9, illetve 6 évet nyertek a dohányzást folytatókhoz képest.

Két, egymástól független, eltérő országban és eltérő korszakban végzett vizsgálat tehát ugyanazt a mintázatot adja: körülbelül tíz elveszített év, és a leszokás annál többet ad vissza, minél korábban történik.

Nem csak a tüdőrákról van szó

Egy kínai követéses vizsgálat 512 726 felnőttet vont be, és medián 11 éven át követte őket kórházi, halálozási és biztosítási nyilvántartásokon keresztül. A követés alatt több mint 1,1 millió betegségesemény történt, ami 476 külön kórképet és 85 halálokot fedett le.

Az eredmény szélessége a lényeg. A rendszeresen dohányzóknál a 18 vizsgált betegségfőcsoportból kilencben volt szignifikánsan magasabb a kockázat, egyedi kórképekre bontva pedig 56 betegségnél és 22 halálokánál.

A kezdés életkora külön súllyal esett latba: a városi férfiak közül azoknál, akik 18 éves koruk előtt kezdtek dohányozni, az összhalálozás kockázati aránya 2,06-szoros volt. Ebben a népességben a férfihalálozás 19,6 százaléka volt a rendszeres dohányzásnak tulajdonítható.

A csökkentés nem leszokás

Sokan a napi mennyiség csökkentésével próbálkoznak. Erre külön összefoglaló elemzés készült, amely 19 vizsgálatot dolgozott fel, négy esetkontrollos és 15 követéses vizsgálatot.

Az eredmény vegyes, és épp ezért hasznos. A tüdőrák kockázata azoknál csökkent, akik a napi mennyiséget több mint felére csökkentették, a kockázati arány 0,72 volt, és hasonlóan csökkent a nehéz dohányosból közepessé, illetve könnyűvé válóknál.

A szív- és érrendszeri betegségeknél csak a nehézből könnyű dohányossá válóknál mutatkozott csökkenés, 0,78-as kockázati aránnyal; a felezésnél és a közepes szintre csökkentésnél nem.

A legfontosabb viszont az, ami nem jött ki: az összhalálozásban, az összes daganat kockázatában és a dohányzással összefüggő daganatok kockázatában a csökkentők között nem volt szignifikáns különbség.

A szerzők következtetése az, hogy a jelentős csökkentés mérsékelheti a tüdőrák kockázatát, a szív- és érrendszeri eredmények viszont ellentmondásosak, a többi végpontnál pedig nem egyértelmű az összefüggés.

A leszokás után mennyi idő kell

Egy dél-koreai elemzés 5 391 231 ember egészségbiztosítási adatait dolgozta fel, és azt nézte, hány év alatt tűnik el a maradék szívkockázat a leszokás után.

Az eredmény a korábbi dohányzás összmennyiségétől függött. Azoknál, akiknek az élettartamra vetített dohányzási terhelése nyolc doboz-évnél kisebb volt, a szívkockázat a leszokás után tíz éven belül jelentősen csökkent, és megközelítette a soha nem dohányzókét.

Akiknél a terhelés elérte a nyolc doboz-évet, ott a csökkenés lassabb volt: a maradék kockázat eltűnéséhez több mint 25 évre volt szükség.

Egy megkötés ehhez a vizsgálathoz tartozik: visszatekintő, biztosítási adatokon alapuló elemzésről van szó, a dohányzási állapotot pedig önbevallásból, kétévente frissítve rögzítették. A dózisfüggés viszont a folytatólagos dohányzóknál is egyértelműen kirajzolódott.

Ez a szám nem a leszokás ellen szól, hanem az időzítés mellett. Ugyanaz a leszokás korábban kevesebb maradék kockázatot hagy hátra.

A passzív dohányzás: a szám kisebb, de nem nulla

A nem dohányzókra vonatkozó kockázatot egy 2024-es összefoglaló elemzés mérte fel. A keresés 126 alkalmas vizsgálatot azonosított, ebből 97 közlemény került az összevonásba.

A soha nem dohányzóknál a passzív dohányfüstnek való kitettség a tüdőrák kockázatát 1,24-szeresre emelte. A kitettség helye szerint bontva: otthon 1,20-szoros, munkahelyen 1,38-szoros, otthon vagy munkahelyen 1,37-szeres volt az érték.

A kockázat a kitettség időtartamával, erősségével és összmennyiségével szignifikánsan nőtt, tehát nem küszöbjellegű hatásról van szó.

Az elemzés módszertani része is figyelemre méltó: a szerzők a szokásosnál szélesebb keresést használtak az eredeti közlemények azonosítására, és a kockázati arányokat véletlen hatású modellel vonták össze, a dózisfüggést pedig külön görbével írták le.

Ez a kockázat nagyságrendekkel kisebb, mint a saját dohányzásé, de nem elhanyagolható, és a munkahelyi érték magasabb az otthoninál.

Amit ebből érdemes elvinni

A dohányzás két nagy vizsgálatban is nagyjából tíz év várható élettartamot vett el, és a halálozási arány körülbelül háromszoros volt.

A leszokás nyeresége életkorfüggő: 30 évesen mintegy tíz év, 40 évesen kilenc, 50 évesen hat, 60 évesen három év.

A napi mennyiség csökkentése a tüdőrák kockázatán javított, az összhalálozáson a mérések szerint nem. A leszokás és a csökkentés tehát nem ugyanaz a döntés.