Propilén glikol káros hatásai: a bőrön ritka, a kórházi infúzióban viszont valós

A propilén glikolról szóló írások egyben kezelik az élelmiszert, a krémet, a gyógyszert és az e-cigarettát. A mérések viszont pont azt mutatják, hogy a kockázatot nem az anyag dönti el, hanem az, hogyan kerül a szervezetbe. Ugyanaz a molekula az egyik úton évtizedek óta engedélyezett adalék, a másikon intenzív osztályos szövődmény.

Az élelmiszeradalék: itt van kiszámolt határérték

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2018-ban újraértékelte az E 1520 jelzésű propán-1,2-diolt, ami a propilén glikol hivatalos neve.

A megállapítások lényege: az anyag a bélből jól felszívódik, a szervezetben elsősorban tejsavvá és piroszőlősavvá alakul, nagy koncentrációnál pedig változatlan formában a vizelettel ürül. A rendelkezésre álló adatok a genotoxicitás szempontjából nem vetettek fel aggályt, és a kétéves patkányvizsgálatban napi 2500 milligramm/testtömegkilogrammig nem jelentkezett káros hatás. Kétéves kutyavizsgálatban a legmagasabb, napi 5000 milligramm/testtömegkilogrammos adagnál a vörösvértestek fokozott lebomlására utaló vérképeltérést írtak le.

A testület nem látott okot a korábbi megengedhető napi bevitel megváltoztatására, ez 25 milligramm/testtömegkilogramm naponta. A becsült étrendi kitettség pedig egyetlen népességcsoportban sem érte el ezt az értéket, még a legmagasabb, márkahű fogyasztást feltételező forgatókönyvben sem.

Ez az a rész, ahol a leggyakoribb aggodalom, az élelmiszerekben lévő mennyiség, mért adaton nyugszik, és a mérés megnyugtató.

A bőr: valós, de ritka, és nem ott van, ahol keresik

A propilén glikol egyszerre okozhat allergiás és irritatív bőrreakciót. A kérdés az, hogy milyen gyakran.

Egy amerikai klinika húsz év alatt 11 738 beteget vizsgált tapasztéssel. Közülük 100 adott pozitív allergiás választ, ez 0,85 százalék, és további 41 betegnél, tehát 0,35 százaléknál irritatív reakció jelentkezett. A pozitív válasz aránya a vizsgált töménységgel együtt nőtt: 5 százalékos oldatnál 0, 10 százalékosnál 0,26, 20 százalékosnál 1,86 százalék volt.

Egy ausztrál központ 6761 beteg tizenöt éves anyagát dolgozta fel. Itt 21 betegnél, azaz 0,31 százaléknál jelentkezett reakció, és ezek közül kilencnél volt a lelet klinikailag jelentős. A klinikailag jelentős esetek 77,8 százalékában a kitettség forrása helyi gyógyszerkészítmény volt, a legnagyobb csoportot a helyi szteroidkészítmények adták.

Ez az utóbbi a legkevésbé ismert és a leghasznosabb tétel. Ha valakinél éppen a bőrgyulladásra felírt szteroidos krém alatt marad meg vagy romlik a panasz, akkor felmerülhet, hogy nem a hatóanyagra, hanem a vivőanyagra reagál. A szerzők ajánlása is ez: szteroidkrémre gyanús kontakt bőrgyulladásnál a propilén glikolt is érdemes tesztelni. A vizsgálat viszont nem otthon dől el, hanem bőrgyógyászati tapasztéssel.

Egy korlátot érdemes a számok mellé tenni. Mindkét vizsgálat tapasztésre küldött, tehát eleve bőrpanaszos betegek körében mért, és az ausztrál szerzők maguk írják ki, hogy az 5 és 10 százalékos oldattal végzett tesztelés nem feltétlenül talál meg minden reakciót. A tényleges gyakoriság az általános népességben ezekből a számokból nem olvasható ki, csak az, hogy a bőrpanaszosok között is ritka.

Az infúzió: itt a kockázat nem elméleti

Ez a rész nem a kozmetikumról szól, hanem arról, hogy a propilén glikol több injekciós gyógyszer oldószere is.

Egy 2005-ös amerikai esetleírásban egy 24 éves nő súlyos légzési elégtelenség miatt kapott tartós, nagy adagú lorazepám-infúziót, óránként legfeljebb 50 milligrammot, 18 napon át. Ezt követően súlyos tejsavas acidózis alakult ki, amelyet a szerzők a készítmény oldószerére, a propilén glikolra vezettek vissza. Az állapot a szer elhagyására és lúgosításra átmenetileg rendeződött, a beteg később mégis meghalt.

A közlemény egy tévhitet is helyre tesz: a korábbi hasonló esetek károsodott vesefunkciójú betegeknél fordultak elő, itt viszont a vesefunkció végig ép maradt. Az eset óta az adott intenzív osztály külön ajánlást vezetett be a szövődmény megelőzésére.

Fontos a nagyságrend. Itt óránként adott, grammos nagyságrendű oldószer-terhelésről van szó, napokon át, közvetlenül a vérbe. Ez nem hasonlítható egy krémhez vagy egy fagylalthoz, és nem is jelenti azt, hogy a propilén glikolt tartalmazó gyógyszerek általában veszélyesek volnának.

Az újszülöttek: a kitettség mérve van, a hatás nem

Egy 2015-ös európai felmérés 21 ország 89 újszülöttosztályán egyetlen nap alatt adott összes gyógyszert rögzítette: 726 újszülött 2095 rendelését.

Nyolc, potenciálisan káros segédanyagot kerestek, köztük a propilén glikolt. Ezek a rendelések 31 százalékában szerepeltek, és az újszülöttek 63 százaléka kapott legalább egyet közülük. A leggyakoribb a parabén volt, az újszülöttek 43 százalékánál.

A szerzők következtetése nem az, hogy ezek a szerek ártottak. Az, hogy a használat földrajzi régiónként érdemben eltért, ami azt jelenti, hogy segédanyag-mentes készítmények léteznek, tehát a csere sok helyen lehetséges. Ez nem szülői teendő, hanem gyógyszerválasztási kérdés.

Az e-cigaretta: sejtszintű adat, nem betegadat

A propilén glikol az e-cigaretta folyadékának egyik alapanyaga. Egy 2025-ös kanadai és amerikai közös vizsgálat egészséges donorok orrkagylójából izolált, tenyésztett légúti hámsejteket tett ki propilén glikolt és növényi glicerint tartalmazó aeroszolnak.

A kitettség megnövelte a csillószőrök csapási frekvenciáját, ami a nyáktisztulás egyik mérőszáma, és a sejtkárosodást jelző enzimvizsgálat is emelkedést mutatott. A szerzők következtetése óvatos és pontos: az alapanyagokból képzett aeroszol nem ártalmatlan.

Ez sejttenyészeten mért eredmény, nem emberen mért betegség. Amit bizonyít: a nikotinmentes alapfolyadék önmagában sem semleges a légúti hámra nézve. Amit nem bizonyít: hogy mekkora a valódi kockázat egy e-cigarettát használó embernél.

Kinek érdemes odafigyelnie

Akinél helyi szteroidos vagy más külsőleg használt gyógyszeres kezelés mellett nem múlik a bőrgyulladás, mert a jelentős reakciók háromnegyede ilyen készítményből eredt. Intenzív osztályos, tartós infúziós kezelésnél, de ez az ellátók feladata, nem a betegé. És aki e-cigarettázik, mert az alapfolyadékra nézve is van sejtszintű károsodásra utaló adat.

Összegzés

A propilén glikolnál az étrendi kitettség a mérések szerint a megengedhető napi bevitel, azaz 25 milligramm/testtömegkilogramm alatt marad minden népességcsoportban. A bőrallergia ritka: 11 738 tapasztott betegnél 0,85, egy másik központ 6761 betegénél 0,31 százalék, és a klinikailag jelentős esetek 77,8 százalékában helyi gyógyszerkészítmény volt a forrás. A valódi, súlyos mérgezés a nagy adagú, tartós infúzióhoz kötődik, ahol egy leírt esetben 18 napnyi, óránként 50 milligrammos lorazepám mellett alakult ki tejsavas acidózis ép vesefunkció mellett. Az e-cigaretta alapfolyadékáról egyelőre sejttenyészeten van adat, ott a sejtkárosodás mérhető volt.