Retinol káros hatásai: az irritáció mért, a fényérzékenység és a terhességi tiltás gyengébb lábakon áll

A retinolról három figyelmeztetés jár körbe: hogy irritál, hogy fényérzékennyé tesz, és hogy terhesség alatt tilos. A három állítás bizonyítottsága nagyon eltérő. Az elsőre pontos, emberen végzett mérések vannak, a másik kettőre lényegesen kevesebb, mint amennyi a magabiztos megfogalmazásból következne.

Az irritáció: ez a valóban mért hatás

A legrészletesebb tűrhetőségi vizsgálatsorozat 253 egészséges önkéntesen zajlott, arcfélre osztott elrendezésben, ugyanazon a helyszínen, ugyanazzal a vizsgálóval. Négy tényezőt néztek: a hatóanyag töménységét, a vivőanyagot, a bőr érzékenységét és azt, hogy melyik retinoidról van szó.

Az eredmények egyértelműek. Az alacsonyabb töménység kevesebb irritációval járt. A vivőanyag számított, de nem egy irányba: hogy a gél vagy a krém volt jobban tűrhető, hatóanyagonként változott. A normál bőr jobban tűrte a kezelést, mint az érzékenynek minősített. A szerzők zárása az, hogy a bőr sérülékenysége lehet a legfontosabb tényező.

Ez a gyakorlati következtetés alapja: nem a hatóanyag választása dönti el a tűrhetőséget, hanem a töménység, a készítmény formája és az, milyen bőrre kerül.

Retinol és tretinoin: nem ugyanaz a molekula

A kozmetikumban lévő retinol és az orvos által felírt tretinoin gyakran egy kalap alá kerül, pedig a retinolt nagyjából tízszer gyengébbnek tartják. Egy 12 hetes, kettős vak, arcfélre osztott vizsgálat pontosan ezt tesztelte: 0,25, 0,5 és 1 százalékos retinolt hasonlított a megfelelő, 0,025, 0,05 és 0,1 százalékos tretinoinhoz, 65 olyan résztvevőn, akiknél közepes vagy súlyos napfénykárosodás állt fenn.

A 12. hétre mindkét oldal minden vizsgált szempontból javult a kiindulási állapothoz képest: az összesített napfénykárosodásban, a finom és a durva ráncokban, a bőrtónusban, a foltos pigmentációban és a tapintható érdességben. A két oldal között a hatásosságban nem volt szignifikáns különbség.

Ebből az következik, hogy a tízszer töményebb retinol nagyjából ugyanazt hozza, mint a receptes tretinoin. A vizsgálatot a készítmény fejlesztői végezték, és a retinolos oldalon irritációcsökkentő összetevőket is tartalmazó, lassú felszabadulású készítmény volt, tehát az eredmény nem általánosítható minden retinolos krémre.

A fényérzékenység: itt hiányzik a mérés

A gyakori magyarázat az, hogy a retinol vékonyítja a bőrt, ezért az érzékenyebb lesz az ultraibolya sugárzásra. Erre a mechanizmusra a fenti forrásokban nincs mérés.

Amit megmértek: két első fázisú, vizsgálóra nézve vak, vivőanyaggal kontrollált vizsgálat kifejezetten a fénymérgező és fényallergiás hatást célozta, tretinoint tartalmazó gélkészítménnyel. A fénymérgezési vizsgálatban 37 önkéntes vett részt: a készítményt tapaszban 24 órán át hagyták a bőrön, majd a tapasz eltávolítása után a bőrfelületet négyzetcentiméterenként 16 joule ultraibolya-A sugárzással, ezt követően a bőrpírt kiváltó legkisebb adag 0,75-szörösével kezelték, egy részüknél még látható fénnyel is kiegészítve. Ebben a vizsgálatban egyetlen résztvevőnél sem lépett fel mellékhatás. A fényallergiás vizsgálatban 58 önkéntesből egynél alakult ki bőrpír és enyhe helyi irritáció, ami miatt kilépett a vizsgálatból; a többségnél a besugárzás után nem volt látható gyulladásos reakció.

Ez nem azt jelenti, hogy a fényvédő felesleges. Azt jelenti, hogy a fényvédő indoka nem a mért fénymérgező hatás. A retinolt éppen a napfény okozta bőröregedés ellen használják, tehát a védekezés a kezelés céljából következik, nem abból, hogy a készítmény önmagában égést okozna. Ez érvelés, nem mérési eredmény, és így is érdemes kezelni.

A terhességi tiltás: a szigor egy másik gyógyszerből jön

A retinoidoktól való terhességi félelem eredete a szájon át szedett izotretinoin, amelynél a magzati károsodás formája ismert és súlyos. A kérdés az, hogy a bőrre kent készítményre ez átvihető-e.

Erre van közvetlen, előretekintő adat. Egy 1983 és 2003 között gyűjtött vizsgálatban 106 olyan terhes nőt követtek, aki az első harmadban bőrre kent tretinoint használt, és 389 olyat, aki nem. A vetélés aránya 6,6 százalék volt a kitett, és 8,5 százalék a nem kitett csoportban. A súlyos szerkezeti fejlődési rendellenességek aránya 2,2, illetve 1,2 százalék volt. A születési súly, a hossz, a fejkörfogat és a terhesség hossza sem különbözött szignifikánsan.

A vizsgálók külön megnézték azokat az apró eltéréseket is, amelyek az izotretinoinra jellemző károsodási mintázatot alkotják: 12,9 százalék a kitett, 9,9 százalék a nem kitett csoportban, a különbség nem volt szignifikáns.

A szerzők zárása mértéktartó: nem zárható ki, hogy egyes nők vagy magzatok egyedileg érzékenyek, de az adat megnyugtató azoknak, akik a terhesség korai szakaszában véletlenül használták a készítményt. Ez nem engedély a tudatos használatra, és a mintanagyság ritka esemény kimutatására kevés.

A lenyelt A-vitamin és a csont

A cikk címében szereplő rendszeres fogyasztás más kérdés, mint a bőrre kent készítmény. A szájon át bevitt A-vitamin csontra gyakorolt hatását két nagy vizsgálat mérte.

Az egyik 34 703 menopauza utáni nőt követett átlagosan 9,5 évig. Az A-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítőt szedőknél a csípőtáji törés kockázata 1,18-szoros volt a nem szedőkhöz képest, de a megbízhatósági tartomány 0,99 és 1,41 közé esett, tehát az eredmény nem szignifikáns. Az összes törésre nézve nem volt emelkedés, és adagfüggést sem találtak.

A másik vizsgálat 21 774, 65 és 79 év közötti norvég résztvevő vérmintájából mért retinolszintet, egy olyan országban, ahol a csípőtáji törés gyakorisága a világon a legmagasabb. A magas retinolszintű ötödben nem volt emelkedett törési kockázat. Ami kijött, az az ellenkezője: az alacsony retinolszintű ötödben volt mérsékelten magasabb a kockázat, a középső ötödhöz képest 1,41-szeres, 1,09 és 1,82 közötti megbízhatósági tartománnyal, és ez a testtömegindexre és az E-vitamin-szintre igazítva 1,16-ra gyengült, immár nem szignifikánsan. A D-vitamin-szinttel feltételezett kölcsönhatásra sem találtak jelet.

Amit ebből érdemes elvinni

Az irritáció a mért, valós hatás, és a töménység, a készítmény formája és a bőr érzékenysége befolyásolja. A fokozatos bevezetés ezen a mérésen áll.

A kozmetikai retinol a vizsgált készítménynél tízszeres töménységben adta a receptes hatóanyag eredményét, tehát a gyengébb hatóanyag nem jelent automatikusan gyengébb hatást.

A terhességi tiltás óvatossági szabály, nem mért károsodás a bőrre kent készítménynél. A lenyelt A-vitamin csontkárosító hatása pedig két nagy vizsgálatban sem igazolódott.