Maté tea káros hatásai: a nemzetközi rákkutató ügynökség nem a matét minősítette, hanem a hőmérsékletet

A maté teáról szóló figyelmeztetések általában úgy szólnak, hogy a maté rákkeltő. A nemzetközi rákkutató ügynökség 2016-os értékelése ennél pontosabb, és a pontosság itt éppen a lényeg: nem a növény kapott besorolást, hanem az, hogy milyen forrón isszák.

Amit az ügynökség ténylegesen kimondott

A 116-os monográfiában a munkacsoport több mint 1000 megfigyeléses és kísérletes vizsgálatot értékelt, több mint 20 daganatos lokalizációra, a kávé, a maté és a nagyon forró italok fogyasztásával kapcsolatban.

A következtetés két külön mondat, és a kettőt nem szabad összekeverni.

Az első: a nagyon forró, 65 Celsius-fok feletti italok fogyasztása valószínűleg rákkeltő emberre, ami a 2A csoportnak felel meg. Ezt a besorolást a nyelőcsőrákra vonatkozó, emberben korlátozott erősségű bizonyíték és a kísérleti állatokban szintén korlátozott erősségű bizonyíték alapozza meg. A munkacsoport azt is rögzítette, hogy a nagyon forró ital és a nyelőcsőrák közötti okozati kapcsolat biológiailag hihető, a hőkárosodást a daganatképződéssel összekötő mechanizmusokon keresztül.

A második: a nem nagyon forrón fogyasztott maté a 3. csoportba került, ami azt jelenti, hogy a rákkeltő hatása emberre nem osztályozható.

Érdemes tudni, hogy ez változás a korábbi állásponthoz képest. Az 1991-es értékelés még kizárólag esetkontroll-vizsgálatokra épült, és akkor is szétválasztotta a matét magát és a forró maté ivását. A 2016-os felülvizsgálatban ugyanezzel a logikával a kávé is a 3. csoportba került.

Amit a hőmérsékletről mértek

Egy 2009-es rendszerezett áttekintés 59 vizsgálatot dolgozott fel, és külön elemezte a fogyasztott mennyiséget és a hőmérsékletet. A kávénál és a teánál a mennyiség és a nyelőcsőrák között alig volt összefüggés, a magasabb ivási hőmérséklet viszont a vizsgálatok többségében statisztikailag igazolható kockázatnövekedéssel járt. A maténál kevesebb vizsgálat állt rendelkezésre, de azok következetesen azt mutatták, hogy a kockázat a mennyiséggel és a hőmérséklettel egyaránt nő, és a kettő egymástól függetlenül is kockázati tényező.

Egy 2000-ben közölt dél-amerikai összevont elemzés öt kórházi esetkontroll-vizsgálat 830 betegét és 1779 kontrollszemélyét dolgozta fel. A dohányzás és az alkoholfogyasztás erős hatásának kiszűrése után a napi 1 liter feletti matéfogyasztás és a nagyon forrónak jelzett maté ivása egyaránt szignifikáns összefüggést mutatott a nyelőcsőrákkal, férfiaknál és nőknél is. A mennyiség és a hőmérséklet együttes hatása több volt, mint a kettő szorzata: a napi 1,5 liter feletti, nagyon forró matét ivóknál az esélyhányados 4,14 volt, 2,24 és 7,67 közötti megbízhatósági tartománnyal, a napi fél liter alatti, hideg, langyos vagy meleg matét ivókhoz képest.

Ugyanez az elemzés a nagyon forrón fogyasztott teára és tejeskávéra is talált két- és négyszeres nagyságrendű kockázatnövekedést, magára a kávéra viszont nem. Ez megerősíti, hogy a hőmérséklet a közös tényező, nem a növény.

A második vonal: a szárítás módja

Van egy másik, kevésbé ismert kérdés is, amely már nem a hőmérsékletről szól.

A maté leveleit gyakran füstöléssel szárítják, és ilyenkor policiklusos aromás szénhidrogének kerülhetnek a termékbe. Egy 2008-as amerikai mérés nyolc kereskedelmi márkánál 21 ilyen vegyületet vizsgált gázkromatográfiával és tömegspektrométerrel. A 21 vegyület összes mennyisége a száraz levélben 536 és 2906 nanogramm/gramm között mozgott, a benzo[a]pirén szintje 8,03 és 53,3 nanogramm/gramm között. Az egyik márkánál forró vízzel készített tizenkét egymást követő leöntés során a mért vegyületek 37 százaléka, a benzo[a]pirénnek pedig 50 százaléka került át az italba.

Egy 2019-es áttekintés tíz olyan közleményt talált, amely kereskedelmi mintákban mérte ezeket az anyagokat, és a legtöbb vizsgálat 25 nanogramm/gramm feletti benzo[a]pirén-szintet talált, néhány pedig 600 nanogramm/grammig terjedő értéket. Az átjutási arány a hét ide vonatkozó közleményben 1 és 50 százalék között szórt, a mérési módszertől függően. A szerzők éppen ezért a valós ivási helyzetet utánzó, gondosabb átjutási vizsgálatokat javasolnak.

Ez a lelet nem tekinthető lezártnak: a nagyságrend magas, az átjutás bizonytalan, és a rákkutató ügynökség értékelése sem erre épült, hanem a hőmérsékletre.

A koffein

A maté koffeint tartalmaz, ez tény. Egy 2024-es lengyel mérés szerint az egyszer leöntött maté szárazanyagának koffeintartalma átlagosan 17,79 milligramm/gramm volt, 3,49 milligrammos szórással; a kétszer leöntött mintáknál 14,28 milligramm/gramm.

Azt, hogy ebből egy csészébe mennyi kerül, a felhasznált levélmennyiség és az elkészítés módja dönti el, ezért a kávéval való összehasonlítást pontos adat nélkül nem írom le. Akinél a koffein alvászavart, szorongást vagy szapora szívverést okoz, annál a maté ugyanúgy számít, mint bármely más koffeinforrás.

Amire nem találtam alátámasztást

A régi cikk szerint a maté véralvadásgátlót szedőknél fokozza a vérzés veszélyét. Erre matéra vonatkozó mérést vagy esetleírást nem találtam. Ez nem jelenti azt, hogy a kölcsönhatás kizárt, de a figyelmeztetés jelenleg nem mérésen alapul.

Mit lehet ebből csinálni a gyakorlatban

Ha a legerősebb, hatóságilag is megerősített kockázat a hőmérséklet, akkor a legfontosabb teendő is az: hagyni hűlni. A 65 Celsius-fok az a küszöb, amelyet a rákkutató ügynökség megnevezett. A dél-amerikai hagyományos fogyasztás egyszerre jelent nagy mennyiséget és magas hőmérsékletet; az európai, alkalmi, langyosabb fogyasztás mindkét tényezőben más nagyságrend.

A füstöléssel szárított és a nem füstöléssel szárított termékek között a mérések különbséget mutatnak, tehát a szárítási módról szóló gyártói tájékoztatás értelmes szempont, ha valaki rendszeresen issza.

Kinek érdemes külön figyelnie

Aki naponta nagy mennyiséget iszik, mert az összevont elemzésben a mennyiség és a hőmérséklet együtt adta a legmagasabb kockázatot. Aki forrón issza, mert ez az egyetlen tényező, amelyre besorolás született. Nyelőcső-betegségnél, dohányzás és rendszeres alkoholfogyasztás mellett, mert az elemzés éppen ezeknek a hatását szűrte ki, tehát ezek önmagukban is erős kockázati tényezők. Koffeinérzékenységnél a mennyiség kérdése.

Összegzés

A maté teánál a bizonyítékokkal alátámasztott kockázat a hőmérséklet, nem a növény: a rákkutató ügynökség a 65 Celsius-fok feletti italokat sorolta a valószínűleg rákkeltő 2A csoportba, a nem nagyon forrón fogyasztott matét pedig a nem osztályozható 3. csoportba. Egy 830 beteget és 1779 kontrollszemélyt felölelő dél-amerikai elemzésben a napi 1,5 liter feletti, nagyon forró maté 4,14-es esélyhányadossal járt. A füstöléses szárításból eredő policiklusos aromás szénhidrogének szintje a mérésekben magas, de az italba jutó arány 1 és 50 százalék között szór, tehát ez a kérdés nyitott. A véralvadásgátló-kölcsönhatásra matéra vonatkozó mérést nem találtam.