A matchánál a szokásos figyelmeztetés a koffein. A mérésekből viszont három konkrétabb dolog jön ki: hol van a májra vonatkozó küszöb, mennyivel csökkenti a vas felszívódását, és milyen gyógyszernél mérték a leglátványosabb kölcsönhatást.
Mennyi katechin jön be, és hol van a határ
Az európai élelmiszerbiztonsági hatóság 2018-ban készített szakvéleményt a zöld tea katechinjeiről. Ebben a legfontosabb katechin, az EGCG bevitelét is felmérték.
A számok: a zöld teából származó átlagos napi EGCG-bevitel az európai felnőtt lakosságban 90 és 300 milligramm közé esik, a legtöbbet fogyasztóknál a becslés napi 866 milligramm. Az étrend-kiegészítők ehhez képest napi 5-től 1000 milligrammig terjedő adagot adnak.
A testület következtetése kettéválik. A hagyományos módon készített zöld tea főzet és az azzal egyenértékű összetételű italok általánosságban biztonságosnak tekinthetők, feltéve, hogy a bevitel megfelel a tagállamokban jelentett szinteknek. Ugyanakkor a zöld tea főzet fogyasztása után is jelentettek ritka májkárosodásos eseteket, amelyek hátterében legvalószínűbben egyéni, előre nem jelezhető reakció áll.
A küszöb ott van, ahol a beavatkozásos vizsgálatokból bizonyíték van: napi 800 milligramm vagy annál több EGCG étrend-kiegészítőként szedve statisztikailag szignifikánsan növelte a májenzimek vérszintjét a kontrollcsoporthoz képest.
A máj: nem csak a mennyiség számít, hanem a körülmény is
Az amerikai gyógyszerkönyv szakértői csoportja átfogó áttekintést készített a zöld tea kivonatok májkárosító hatásáról, és több olyan tényezőt megnevezett, amelyek a puszta adagon túlmutatnak.
Az első a gyártás: a kivonatok katechinösszetétele a gyártási eljárástól függően jelentősen eltér. A második a fontosabb hétköznapi szempont: állat- és emberi adatok szerint az éhgyomorra, egyszerre bevitt nagyobb adag jelentősen növeli a katechinek, különösen az EGCG felszívódását, valószínűleg azért, mert a szervezet első lebontási útvonala telítődik.
A harmadik pedig az egyéni különbség. A közölt esetismertetések napi 140 és mintegy 1000 milligramm közötti EGCG-bevitelnél írtak le májkárosodást, és a szerzők szerint az egyének közötti érzékenységbeli eltérés jelentős, ami akár örökletes tényezőkre is visszavezethető.
A vizsgálat egy gyakori félreértést is eloszlat: oldószer-, növényvédőszer- és fémszennyeződéseket találtak ugyan a kivonatokban, de arra, hogy ezek okoznák a májkárosodást, ez az áttekintés nem talált bizonyítékot.
A károsodás jellegét is leírják: a toxikológiai vizsgálatokban a májsejtek károsodásának mintázata jelent meg, nem az epeutaké. Ez a megkülönböztetés a diagnózisnál számít, mert a laborleletben más enzimek emelkednek.
A matcha itt azért kerül szóba, mert nem leszűrt főzet: a porrá őrölt levelet magát isszuk meg, tehát az adag nem a kioldódáson múlik.
A vas: itt van a legkonkrétabb hétköznapi tanács
A tea gátolja a nem hem típusú, tehát a növényi eredetű vas felszívódását. Egy brit vizsgálat azt mérte meg, számít-e az időzítés.
Tizenkét, vashiánytól mentes nő kapott zabkását, amelyben a vas stabil izotóppal volt megjelölve, három alkalommal, két hét különbséggel. Egyszer vízzel, egyszer az étkezéssel egyidejűleg fogyasztott teával, egyszer pedig étkezés után egy órával ivott teával.
A felszívódott vas aránya vízzel 5,7 százalék, egyidejű teával 3,6 százalék, egy órával későbbi teával ismét 5,7 százalék volt. Az egy órás késleltetés szignifikánsan jobb felszívódást adott, mint az egyidejű fogyasztás.
A gátló hatás mértéke a vízhez képest 37,2 százalékról 18,1 százalékra esett, tehát nagyjából felére csökkent. A szerzők ezt kifejezetten a vashiányos vagy arra hajlamos embereknek szóló étrendi tanácsként emelik ki.
Az adatokból az is látszik, hogy a gátlás nem szünteti meg a vasfelvételt, csak csökkenti: a vízzel mért 5,7 százalékos felszívódás egyidejű teafogyasztásnál 3,6 százalékra esett. Vashiánytól mentes embereknél ez az étrend egészében elveszhet, vashiányra hajlamosaknál viszont éppen ez a különbség számít.
A gyógyszer-kölcsönhatás: itt a legnagyobb mért különbség
Egy japán vizsgálatban 11 egészséges önkéntes kapott nadolol nevű vérnyomáscsökkentőt három elrendezésben: zöld teával együtt, a tea elfogyasztása után egy órával, illetve vízzel.
Az eredmény jelentős. A zöld teával együtt bevett gyógyszer vérbeli összmennyisége a vizes összehasonlítás 37,1 százalékára esett. Ha a tea egy órával a gyógyszer előtt került sorra, akkor is csak 53,6 százalékot ért el.
A csúcskoncentráció eléréséig eltelt idő és a vese általi kiürítés nem különbözött a csoportok között, tehát a különbség a felszívódásnál keletkezett.
A szerzők következtetése az, hogy az egyszeri, együttes fogyasztás lényegesen csökkenti a gyógyszer vérszintjét, és a hatás a tea elfogyasztása után legalább egy órán át fennmaradhat. Ez a mérés egyetlen gyógyszerre vonatkozik, és az adagolás megváltoztatása kezelőorvosi kérdés, nem a tea önkényes elhagyásáé.
Ez a mérés fekete és zöld teára egyaránt vonatkozó általános jelenséget vizsgál, és zabkásás étkezéssel készült. A matcha ugyanabból a növényből származik, tehát a mechanizmus azonos, de a pontos gátlás mértékét ezzel az itallal ez a vizsgálat nem mérte.
Matcha vagy hagyományos zöld tea
Egy amerikai összehasonlító elemzés 15 kereskedelmi zöld teát vizsgált, köztük filteres, lőporzöld és matcha változatokat.
Az eredmény szembemegy a szokásos marketinggel. A lőporzöld és a filteres tea összes fenoltartalma és antioxidáns kapacitása magasabb volt, mint a matcháké. A matchák között az olcsóbb, konyhai minőségűek adtak magasabb fenoltartalmat, mint a ceremoniális termékek.
Egy cseh elemzés a matcha por összetételét is felmérte. A nyers rosttartalom a száraz porban 10,7 és 17,5 százalék, a fehérjetartalom 20,3 és 35,0 százalék között mozgott, a flavonoidtartalom grammonként 99 és 139 milligramm között. A fenolsavak közül a klorogénsavból grammonként 4800, a szinapinsavból 1400, a galluszsavból 423 mikrogrammig terjedő mennyiséget mértek. Ezek a számok a porra vonatkoznak, nem az elkészített italra, tehát az egy adagra jutó mennyiség attól függ, mennyi port keverünk be.
Egy dologban viszont a matcha vezetett: a koffeintartalomban. A filteres és a lőporzöld tea koffeinszintje általában alacsonyabb volt.
Amit ebből érdemes elvinni
A májra vonatkozó bizonyított küszöb napi 800 milligramm EGCG étrend-kiegészítőként; a főzetnél a testület általánosságban biztonságosnak ítélte a szokásos beviteli szinteket, ritka egyéni reakciók mellett.
Az éhgyomorra bevitt nagy adag mérhetően több katechint juttat a keringésbe, tehát az étkezéshez kötött fogyasztás nem babona.
Vashiánynál az egy órás időbeli különbség a mérés szerint felére csökkentette a tea gátló hatását.
- Scientific opinion on the safety of green tea catechins, EFSA Journal, 2018 (PMID 32625874) — forrás
- United States Pharmacopeia (USP) comprehensive review of the hepatotoxicity of green tea extracts, Toxicology Reports, 2020 (PMID 32140423) — forrás
- A 1-h time interval between a meal containing iron and consumption of tea attenuates the inhibitory effects on iron absorption: a controlled trial in a cohort of healthy UK women using a stable iron isotope, The American Journal of Clinical Nutrition, 2017 (PMID 29046302) — forrás
- Effects of single green tea ingestion on pharmacokinetics of nadolol in healthy volunteers, British Journal of Clinical Pharmacology, 2020 (PMID 32320490) — forrás
- Catechin Composition, Phenolic Content, and Antioxidant Properties of Commercially-Available Bagged, Gunpowder, and Matcha Green Teas, Plant Foods for Human Nutrition, 2023 (PMID 37923855) — forrás
- Matcha Tea: Analysis of Nutritional Composition, Phenolics and Antioxidant Activity, Plant Foods for Human Nutrition, 2020 (PMID 31832980) — forrás