E-vitamin káros hatásai: a nagy dózisú pótlás az, ami visszaüt

Az E-vitamin esetében a legfontosabb tudnivaló nem az, hogy káros-e, hanem az, hogy hol húzódik a határ. Az élelmiszerekből származó E-vitaminnal kapcsolatban nincs kimutatott probléma. A nagy dózisú, tablettából származó pótlásról viszont több tízezer résztvevős randomizált vizsgálatok szólnak, és az eredményük következetesen ugyanabba az irányba mutat.

A hivatalos határértékek

Az amerikai orvostudományi intézet tápanyagbeviteli ajánlásai szerint a felnőttek ajánlott napi bevitele férfiaknak és nőknek egyaránt 15 milligramm alfa-tokoferol. A felnőttekre vonatkozó tolerálható felső beviteli szint napi 1000 milligramm, és ez a szám kifejezetten a kiegészítőként bevitt alfa-tokoferol bármely formájára vonatkozik. A határérték indoklása önmagában is beszédes: a fokozott vérzékenységre alapozták.

Ez a megkülönböztetés a téma kulcsa. Az élelmiszerekből származó E-vitaminra nem vonatkozik felső határ, mert az elérhető mennyiségek nem közelítik meg a problémás tartományt. Összehasonlításul: az amerikai mezőgazdasági minisztérium adatbázisában a nyers avokádó (FDC azonosító: 171705) 100 grammja 2,07 milligramm alfa-tokoferolt tartalmaz. Ahhoz, hogy valaki élelmiszerből érje el a felső határértéket, olyan mennyiségeket kellene ennie, amit senki nem eszik meg.

Az étrend-kiegészítőkben viszont a 400 nemzetközi egységes adag hétköznapi. Ez az a nagyságrend, amely a lenti vizsgálatokban szerepel.

A prosztatarák-vizsgálat

A legnagyobb ilyen vizsgálatba 35 533 férfit vontak be az Egyesült Államokban, Kanadában és Puerto Ricóban. A résztvevők négy csoport egyikébe kerültek: napi 200 mikrogramm szelén, napi 400 nemzetközi egység E-vitamin, mindkettő, vagy placebo. A követés hosszabb ideig tartott, mint az első közlésnél, és így már elegendő eset gyűlt össze a kérdés eldöntéséhez.

Az eredmény: a placebocsoport 8696 résztvevője közül 529-nél alakult ki prosztatarák, az E-vitamint kapó 8737 közül 620-nál. A kockázati arány 1,17 volt (99 százalékos konfidenciaintervallum 1,004 és 1,36 között, p egyenlő 0,008). Abszolút számokban ez 1000 személyévenként 1,6 többletesetet jelent. A szelént kapó csoportban és a kombinált csoportban a különbség nem volt szignifikáns.

A szerzők következtetése egyértelmű: az E-vitamin étrend-kiegészítőként szedve szignifikánsan növelte a prosztatarák kockázatát egészséges férfiaknál.

A vérzéses agyvérzés

Egy 2010-es metaanalízis kilenc randomizált vizsgálat 118 765 résztvevőjének adatait vonta össze, és külön kezelte a stroke két típusát. Ez a szétválasztás lett a lényeg. Az összes stroke kockázatára az E-vitamin nem hatott (összesített relatív kockázat 0,98; 95 százalékos konfidenciaintervallum 0,91 és 1,05 között). A vérzéses stroke kockázata viszont nőtt (1,22; 1,00 és 1,48 között, p egyenlő 0,045), az elzáródásos stroke kockázata pedig csökkent (0,90; 0,82 és 0,99 között, p egyenlő 0,02).

Abszolút számokra átfordítva: 1250 E-vitamint szedő emberre jut egy többlet vérzéses stroke, és 476-ra jut egy megelőzött elzáródásos stroke. A szerzők ebből azt a következtetést vonják le, hogy mivel a vérzéses stroke általában súlyosabb kimenetelű, az E-vitamin válogatás nélküli, széles körű használata ellen szól az adat.

Ez a lelet visszamutat a felső határérték indoklására. A vérzékenység nem elméleti aggály volt, hanem éppen az a hatás, amely a klinikai vizsgálatokban is megjelent.

A halálozás és a dózis

Egy 2005-ös metaanalízis 19 klinikai vizsgálat 135 967 résztvevőjének adatai alapján vizsgálta a dózis és az összhalálozás kapcsolatát. Az alkalmazott adagok napi 16,5 és 2000 nemzetközi egység között mozogtak, a medián 400 volt. A napi 400 nemzetközi egység vagy annál nagyobb adagot vizsgáló 11 vizsgálat közül 9 emelkedett összhalálozási kockázatot mutatott, és az összesített kockázatkülönbség ebben a csoportban 10 000 emberre vetítve 39 többlethalálozás volt (95 százalékos konfidenciaintervallum 3 és 74 között, p egyenlő 0,035). A kisebb adagokat vizsgáló elemzésekben a kockázatkülönbség nem volt szignifikáns. A dózis-hatás elemzés a napi 150 nemzetközi egység feletti adagoknál mutatott statisztikailag szignifikáns kapcsolatot.

Egy 2012-es Cochrane-áttekintés 78 randomizált vizsgálat 296 707 résztvevőjének adatát dolgozta fel az antioxidáns-készítményekről. A szerzők következtetése szerint nincs bizonyíték arra, hogy az antioxidáns-kiegészítők elsődleges vagy másodlagos megelőzésre alkalmasak lennének, és a béta-karotin, valamint az E-vitamin úgy tűnik, növeli a halálozást.

Amit a régi cikkből érdemes pontosítani

A korábbi szöveg úgy fogalmazott, hogy a prosztatarákkal kapcsolatos eredmények nem meggyőzőek, és további kutatás szükséges. A leghosszabb követéssel közölt eredmény ennél határozottabb: szignifikáns kockázatnövekedés napi 400 nemzetközi egység mellett, hosszabb megfigyelés után.

A „több E-vitamin jobb” gondolat pedig nem egyszerűen alaptalan, hanem az elérhető bizonyítékok szerint fordítva működik. Az E-vitamin antioxidánsként való népszerűsítése a mennyiség növelését sugallta, a nagy dózisú vizsgálatok viszont éppen ott találtak kárt.

Amit ezek a vizsgálatok nem mértek

Érdemes rögzíteni a hatókört is. A fenti vizsgálatok többsége nagyjából egészséges felnőtteket vont be, és megelőzési céllal adott E-vitamint. Nem azt mérték, hogy mi történik olyan betegnél, akinél igazolt E-vitamin-hiány áll fenn, és nem is azt, hogy egy zsírfelszívódási zavarban szenvedő beteg pótlása káros lenne. Ezekben a helyzetekben a pótlás célja más: nem egy remélt védőhatás elérése, hanem egy mért hiány rendezése. A vizsgálatok eredménye tehát az étrend-kiegészítőként, panasz és hiány nélkül szedett nagy adagokra vonatkozik.

A megkülönböztetés azért fontos, mert a szakirodalomban a két helyzet ugyanazon a néven fut. Az E-vitamin szó egyaránt jelöli a napi 15 milligrammos élettani szükségletet és a napi 400 nemzetközi egységes tablettát, pedig a kettő a szervezet szempontjából nem ugyanaz a nagyságrend. A fenti eredményeket a második jelentésre kell érteni.

Kinek érdemes külön óvatosnak lennie

Véralvadásgátló kezelés alatt, illetve tervezett műtét előtt a nagy dózisú E-vitamin-pótlás önálló kockázati tényező, mert a felső határérték indoklása is a vérzékenység. Prosztatarák-szűrésben részt vevő vagy családi halmozódással érintett férfiaknál a napi 400 nemzetközi egységes készítmény szedése olyan döntés, amelyet érdemes az orvossal átbeszélni. A valódi E-vitamin-hiány ritka, és jellemzően zsírfelszívódási zavarhoz kötődik; ilyenkor a pótlás orvosi kezelés, nem étrend-kiegészítés.

Összegzés

Az E-vitamin élelmiszerből biztonságos, és nincs olyan étrend, amellyel a felső határérték elérhető lenne. A kiegészítőként szedett alfa-tokoferol felső határa napi 1000 milligramm, és ezt a fokozott vérzékenység miatt állapították meg. A napi 400 nemzetközi egységes pótlás 35 533 férfi bevonásával végzett vizsgálatban emelte a prosztatarák kockázatát, egy 118 765 fős metaanalízisben pedig 22 százalékkal a vérzéses stroke kockázatát. Aki E-vitamint szeretne, annál a zöldségek, olajos magvak és növényi olajok jelentik azt az útvonalat, amelyen ez a kockázat nem merül fel.