Kollagén káros hatásai: mit érdemes tudnod róla?

A kollagén az emberi test legnagyobb mennyiségben jelen lévő fehérjéje, a bőr, az ízületi porc, az inak és a csontok kötőszöveti váza. Étrend-kiegészítőként jellemzően hidrolizált formában, vagyis kisebb darabokra bontott kollagénpeptidként vagy zselatinként kapható, marha, sertés, hal vagy csirke eredettel. A kollagén káros hatásai valóban ritkák, de nem minden állítás igaz, ami erről a témáról a magyar interneten kering, és egy fontos kockázat rendszerint pont kimarad belőlük.

Először tisztázzunk egy alapkérdést: felszívódik egyáltalán?

Gyakori ellenvetés, hogy a kollagén a gyomorban aminosavakra bomlik, tehát felesleges. Ez nem pontos.

Emberi vizsgálatokban a kollagénhidrolizátum elfogyasztása után a vérben mérhető mennyiségben jelennek meg hidroxiprolint tartalmazó di- és tripeptidek, közülük a legjellemzőbb a prolil-hidroxiprolin. Egy randomizált, kettős vak, keresztezett elrendezésű vizsgálat szerint ezek a peptidek gyorsan felszívódnak és huszonnégy órán át kimutathatók maradnak a plazmában. A felszívódás dózisfüggő: nagyobb bevitt mennyiség után magasabb plazmaszintet mértek.

Ez fontos, mert egyszerre cáfol két szélsőséget. A kollagén nem hatástalan por, de abból, hogy peptidek felszívódnak, még nem következik, hogy azok éppen a bőrödben vagy a térdedben épülnének be.

A valóban dokumentált mellékhatások

A klinikai vizsgálatok összképe ebben a kérdésben megnyugtató. A kollagénpeptidek hatásait áttekintő szisztematikus összefoglalók és a térdízületi kopásban végzett randomizált vizsgálatok metaanalízise nem talált érdemi biztonsági problémát, és a résztvevők jellemzően nem számoltak be jelentős nemkívánatos eseményről.

Ami előfordul, az többnyire enyhe és emésztőrendszeri: puffadás, teltségérzet, ritkán híg széklet. Ez nem meglepő, hiszen fehérjeporról van szó, amit sokan üres gyomorra, hirtelen nagy adagban kezdenek el szedni.

A másik valós, de kezelhető kockázat az allergia. A tengeri kollagén hal- vagy rákeredetű, és mind a hal, mind a rákfélék szerepelnek az uniós élelmiszerjog kötelezően jelölendő allergénlistáján. Aki halra vagy rákfélékre allergiás, annak a tengeri kollagén nem alternatíva, hanem ellenjavallat. A marha- és sertéseredetű készítmények ezt a problémát elkerülik, viszont vallási vagy étrendi okból lehetnek kizárva.

Ahol a korábbi cikkek tévedtek: a vesekő kérdése

Ez a cikk legfontosabb korrekciója. A témában sokfelé olvasható az az állítás, hogy a kollagén vesekövet okozhat, mert megemeli a szervezet kalciumszintjét, és hogy ez az elképzelés tudományosan alaptalan. Ez a mondat két hibát is tartalmaz. A mechanizmus nem a kalciumon keresztül működik, és nem is alaptalan.

A kollagén nagy mennyiségben tartalmaz hidroxiprolint, egy olyan aminosavat, amely a májban glioxaláton keresztül oxaláttá alakulhat. Az oxalát pedig a leggyakoribb vesekőtípus, a kalcium-oxalát kő közvetlen építőköve.

Ezt emberben meg is mérték. Egy vizsgálatban zselatin, illetve savófehérje elfogyasztását hasonlították össze szabályozott oxaláttartalmú étrend mellett. A zselatinos étrenden a vizelet glikoláttartalma több mint ötszörösére nőtt, az oxalátürítés pedig mintegy negyvenhárom százalékkal volt magasabb. A dózis is számított: az öt- és tízgrammos zselatinterhelés szignifikáns változást okozott a plazma hidroxiprolinszintjében, valamint a vizelet oxalát- és glikolátürítésében, az egy- és kétgrammos viszont nem.

Ez azért lényeges, mert a kollagénkészítmények szokásos napi adagja jellemzően néhány gramm és tizenöt gramm között mozog, vagyis pontosan abba a tartományba esik, ahol a hatás mérhetővé válik.

Két dolgot viszont fontos hozzátenni, mert enélkül ez a szakasz rémisztgetés lenne. Egyrészt a megemelkedett vizeletoxalát nem azonos a vesekővel: azt mutatja, hogy egy ismert kockázati tényező elmozdul, nem azt, hogy kő fog kialakulni. Másrészt nem ismerünk olyan vizsgálatot, amely a kollagén rendszeres szedése mellett igazolt volna magasabb vesekő-előfordulást a lakosság egészében.

A helyes következtetés tehát nem az, hogy a kollagén vesekövet okoz. Az, hogy akinél már volt kalcium-oxalát vesekő, akinél örökletes oxalátanyagcsere-zavar áll fenn, vagy aki csökkent vesefunkcióval él, annál ez a mechanizmus valós és megbeszélendő szempont. Mindenki másnál nem az.

Miért nem lehet egy kalap alá venni a készítményeket

A „kollagén” szó a polcon legalább három különböző terméket takar. A hidrolizált kollagénpeptid kis darabokra bontott fehérje, amelyet jellemzően napi több grammos adagban szednek. A zselatin ugyanennek a fehérjének a kevésbé bontott változata, és a fenti oxalátvizsgálat is ezzel készült. A natív, nem bontott II-es típusú kollagén ezzel szemben jóval kisebb, milligrammos nagyságrendű adagban kerül forgalomba, és a mögötte álló feltételezett hatásmód is más.

Ennek két gyakorlati következménye van. Egy adott vizsgálat eredménye nem vihető át automatikusan egy másik készítményre, mert sem a forma, sem az adag nem ugyanaz. És a fenti oxalátkockázat is a nagyobb, grammos bevitelre vonatkozik, nem a milligrammos adagolású termékekre.

Kinek érdemes egyeztetnie az orvosával

• Volt már kalcium-oxalát vesekövessége, vagy visszatérő vesekövei vannak
• Örökletes hiperoxalúriával él
• Csökkent vesefunkcióval vagy krónikus vesebetegséggel él
• Hal- vagy rákallergiája van, és tengeri kollagént venne
• Terhes vagy szoptat, mert ebben a helyzetben megbízható biztonsági adat nem áll rendelkezésre

Mit várhatsz tőle reálisan

A térdízületi kopásban végzett randomizált vizsgálatok metaanalízise szerint a kollagénpeptidek a fájdalom és az ízületi működés terén hoztak mérhető, de mérsékelt javulást. A szisztematikus áttekintés hasonló képet ad: a leginkább alátámasztott terület az ízületi működés és a fájdalom, a többi ígéret bizonyítéka gyengébb, és a vizsgálatok módszertani korlátai jelentősek.

Ha tehát a hirdetés feszes bőrt és tíz évvel fiatalabb arcot ígér, az többet állít, mint amit az adatok elbírnak. Ha viszont ízületi panaszra próbálnád ki, az ésszerű kísérlet, feltéve, hogy nem a szükséges orvosi kivizsgálás helyett teszed.

Összegzés

A kollagén jól tolerált étrend-kiegészítő, amelynek dokumentált mellékhatásai enyhék és többnyire emésztőrendszeriek. Az allergia a tengeri eredetű készítményeknél valós ellenjavallat. A vesekő kérdését pedig nem letudni kell, hanem pontosan kimondani: a hidroxiprolinból oxalát keletkezhet, ezt emberben megmérték, és a hatás a szokásos adagolási tartományban jelenik meg, ám ebből a lakosság egészére nézve nem következik kőképződés. Ha volt már vesekövességed vagy vesebetegséggel élsz, ezt beszéld meg az orvosoddal. Ha nem, a kollagénnél valószínűleg a pénztárcád van nagyobb kockázatban, mint a veséd.