Bodzaszörp káros hatása: a cukortartalom mérhető, a gyógyhatás bizonyítéka viszont 180 emberen áll

A bodzaszörpöt kétféle okból isszák: mert finom, és mert megfázás ellen ajánlják. A két indok külön mérlegelést kíván, mert az egyikhez pontos beviteli számok tartoznak, a másikhoz pedig meglepően kevés résztvevő.

Először a cukor, mert ez a szörp fő összetevője

A hozzáadott cukorra van összegzett, számokban megadott ajánlás. Egy 2023-as, 73 összefoglaló elemzést és 83 egészségi kimenetelt feldolgozó áttekintés a szakirodalom egészét mérte fel.

A találatok listája hosszú: a szerzők 18 hormonális és anyagcsere-kimenetelnél, 10 szív- és érrendszeri, hét daganatos és további tíz kimenetelnél találtak káros irányú összefüggést a cukorbevitellel.

A konkrét számok a következők. Minden heti egy adagnyi növekedés a cukrozott üdítők fogyasztásában 4 százalékkal magasabb köszvénykockázattal járt. Minden napi 250 milliliteres növekedés 17 százalékkal magasabb szívkoszorúér-betegség és 4 százalékkal magasabb összhalálozási kockázattal társult.

A szerzők ajánlása ebből: a szabad vagy hozzáadott cukor bevitelét napi 25 gramm, tehát nagyjából hat kávéskanál alá érdemes vinni, a cukrozott üdítők fogyasztását pedig heti egy adag, körülbelül 200-355 milliliter alá.

Egy hígított pohár szörp a napi 25 grammos keretből számottevő részt elvihet, és ezt a szörp jellege miatt nem lehet megkerülni: a cukor nem ízesítő benne, hanem a tartósítás egyik alapja.

Érdemes tudni, mit jelent a bizonyíték minősítése ebben az áttekintésben. A szerzők a testtömegre és a szervezetben rendellenes helyen felhalmozódó zsírra vonatkozó összefüggést közepes minőségűnek, a köszvényre, a szívkoszorúér-betegségre és az összhalálozásra vonatkozókat alacsony minőségűnek minősítették. A következtetés iránya tehát egységes, a bizonyosság foka viszont kimenetelenként eltér.

A testsúly: itt van a legfrissebb összegzés

Egy 2023-as elemzés 85 közleményt dolgozott fel, ebből 48-at gyerekeknél és 37-et felnőtteknél, összesen több százezer résztvevővel.

A követéses vizsgálatokban minden napi egy adagnyi többlet cukrozott üdítő gyerekeknél 0,07 kilogramm per négyzetméterrel magasabb testtömegindexszel, felnőtteknél 0,42 kilogrammal magasabb testtömeggel járt.

A beavatkozásos vizsgálatok ennél többet mondanak, mert ott a kutatók változtatták meg a bevitelt. Felnőtteknél a cukrozott üdítő étrendhez adása 0,83 kilogrammos többletsúlyt, az elhagyása 0,49 kilogrammos fogyást eredményezett a kontrollcsoporthoz képest. Gyerekeknél a csökkentő beavatkozások kisebb testtömegindex-növekedést adtak.

A szerzők minden vizsgált kimenetelnél egyenes vonalú adag-hatás összefüggést találtak, tehát nincs olyan küszöb, amely alatt a hatás eltűnne.

Ez a mintázat azért fontos, mert a beavatkozásos és a követéses vizsgálatok ugyanabba az irányba mutatnak. A követéses vizsgálatoknál felmerülhet, hogy a sok üdítőt fogyasztók egyébként is másképp élnek; a beavatkozásos vizsgálatoknál viszont a kutatók változtatták meg a bevitelt, tehát ez a magyarázat ott nem áll.

A fogszuvasodás: a szörpnél ez a legközvetlenebb

A cukor és a fogszuvasodás kapcsolatáról 2022-ben készült tízéves frissítés, amely 488 új közleményből 23 megfelelőt vont be.

Az eredmény vote-counting módszerrel: gyerekeknél 15 vizsgálatból 11, felnőtteknél nyolcból hat talált legalább egy pozitív összefüggést a cukorbevitel és a fogszuvasodás között.

A küszöbre vonatkozó rész a leghasznosabb. Azoknál a vizsgálatoknál, amelyek lehetővé tették a napi energiabevitel 10 százaléka fölötti és alatti cukorbevitel összehasonlítását, gyerekeknél hétből hat, felnőtteknél négyből négy vizsgálatban kevesebb volt a fogszuvasodás a 10 százalék alatti csoportban.

A korábbi vizsgálatokkal együtt 78 vizsgálatból 64 mutatott legalább egy pozitív összefüggést, 20 semmilyet.

A szörpnél ez azért közvetlen, mert folyadék formában, gyakran kortyolgatva fogyasztjuk, tehát a fogakkal való érintkezés ideje hosszabb, mint egy egyszerre megevett édességnél.

És a másik ok: használ-e megfázásra

A bodzakészítmények felső légúti tünetekre gyakorolt hatásáról 2019-ben jelent meg összevont elemzés randomizált, kontrollos vizsgálatokból.

Az eredmény kedvező: a szerzők szerint a bodzapótlás jelentősen csökkentette a felső légúti tüneteket, és nagy átlagos hatásméretet számoltak.

Egy számot viszont érdemes külön kiemelni, mert a következtetés súlyát ez határozza meg: az elemzés összesen 180 résztvevő adatán alapul. Ez nagyon kevés ahhoz képest, amit egy ilyen határozott megfogalmazás sugall, és az elemzés a védőoltási állapotot és a tünetek okát is csak módosító tényezőként tudta vizsgálni.

Két további megkötés. Az egyik, hogy a vizsgálatok készítménnyel, nem otthon főzött szörppel készültek; a másik, hogy a bodzakészítmények összetétele termékenként eltér, tehát a vizsgált kivonat és a konyhában készült szörp nem ugyanaz az anyag.

Az elemzés a felső légúti tüneteket összevontan kezeli, tehát nem választja szét az orrfolyást, a torokfájást és a köhögést. Az ilyen összevont tünetpontszámoknál a nagy hatásméret könnyebben adódik, mint egy-egy külön mért végpontnál.

A házi készítés: mit lehet és mit nem lehet kimondani

A nyers növényi részekre vonatkozó ismeret ide is átvezet. A bodza nemzetségről készült áttekintés a leírt hatóanyagok között cianogén glikozidokat is felsorol, tehát olyan vegyületeket, amelyekből a szervezetben ciánvegyület szabadulhat fel.

Amit ebből ki lehet mondani: a nyers növényi rész és a kész termék nem azonos, és a szörp készítésénél a bogyó kezelése nem közömbös.

Amit nem lehet kimondani: hogy pontosan mennyi hőkezelés mennyivel csökkenti ezeknek a vegyületeknek a mennyiségét. A felhasznált források ezt nem számszerűsítik, és találgatni ilyen kérdésben nem érdemes.

Ugyanez vonatkozik a virágból és a bogyóból készült szörp összehasonlítására. A két növényi rész hatóanyag-összetétele eltér, tehát a virágból hideg úton érlelt és a bogyóból főzött szörp nem ugyanaz a termék; a konkrét kockázati különbségükre viszont ezek a források nem adnak számot.

Egy megkötést a szerzők maguk is jeleznek: a bevont 23 vizsgálatból mindössze négy volt követéses, egy esetkontrollos, a többi keresztmetszeti vagy ökológiai elrendezésű. Ez az összefüggés irányát alátámasztja, a pontos mértékét viszont nem méri ki.

Amit ebből érdemes elvinni

A szörp legjobban mért kockázata a cukor: a napi 25 grammos ajánlott felső határ és a heti egy adagos üdítőajánlás mellett egy rendszeresen ivott pohár szörp nem semleges tétel.

A fogszuvasodásnál a folyékony forma és a kortyolgatás miatt az érintkezési idő a lényeg, nem csak a mennyiség.

A megfázásra vonatkozó kedvező eredmény összesen 180 résztvevőn áll, és készítménnyel készült, nem házi szörppel. A növény általános kockázatairól a bodzáról szóló cikkünk szól.