Paradicsom káros hatásai: nem szolanin van benne, és az ízületi tiltásra nincs vizsgálat

A paradicsommal szemben három vád szokott elhangzani: hogy szolanint tartalmaz, hogy rontja az ízületi gyulladást, és hogy gyomorégést okoz. Az elsőben egy anyagcsere, a másodikban egy hiányzó vizsgálat, a harmadikban egy meglepő mérés van. Egyik sem úgy áll, ahogy a cikkek írják.

A szolanin: rossz név, rossz növény

A paradicsom fő szteroid alkaloidja nem a szolanin, hanem a tomatin. Ez nem szőrszálhasogatás: a két vegyület más növényből származik, és másképp is viselkedik. A szolanin a burgonya jellemző alkaloidja, a tomatin a paradicsomé.

A lényeg az érés. Egy 2022-es koreai vizsgálat 184 mutáns paradicsomvonal alkaloid-tartalmát mérte az érés különböző szakaszaiban, nagy felbontású folyadékkromatográfiával. Az éretlen gyümölcsben lévő tomatin az érés során eszkuleozid A-vá alakul át. A zöld gyümölcsben tehát több a tomatin, az érett pirosban lényegesen kevesebb, mert a molekula átalakult.

A vizsgálat a sejtkárosító hatást is mérte, emberi laphámrákos sejtvonalon. Egyedül a tiszta tomatin mutatott sejtkárosító hatást, 5,589 mikromólos felezési koncentrációval, sem az éretlen, sem az érett gyümölcs kivonata nem. Ez sejttenyészeten mért eredmény, nem betegadat, tehát a fogyasztásra vonatkozó következtetést nem visel el.

Gyakorlati összegzés: a zöld, éretlen paradicsom több alkaloidot tartalmaz, mint az érett, és ez a különbség mérhető. Az érett paradicsomra viszont a szolanin szó egyszerűen téves.

Az ízületi gyulladás: itt a hiányzó vizsgálat a lelet

A burgonyafélék kerülésének ötlete a betegek megfigyeléséből származik. 2024-ben egy iráni kutatócsoport közölte annak a randomizált vizsgálatnak a tervét, amely ezt először teszteli reumatoid artritiszben, 40 résztvevővel, nyolc héten át.

A vizsgálati terv indoklása önmagában megválaszolja a kérdést: a szerzők szó szerint azt írják, hogy a betegek gyakran hozzák összefüggésbe a paradicsomot és a padlizsánt a tüneteikkel, de a burgonyafélék hatását vizsgáló randomizált kontrollált vizsgálatok hiányoznak, és ez lenne az első.

Vagyis 2024-ig nem volt olyan vizsgálat, amely a burgonyafélék elhagyását kontrollált körülmények között mérte volna. Aki azt írja, hogy a paradicsom rontja az ízületi gyulladást, nem mérésre hivatkozik.

A tágabb kérdésre van összefoglalás. Egy Cochrane-áttekintés 15 vizsgálat 837 betegének adatát nézte át az étrendi beavatkozásokról reumatoid artritiszben. A vizsgálatok heterogenitása, a kiindulási egyenetlenség és a hiányos adatközlés miatt összesített hatást nem lehetett számolni. Két, közepes torzítási kockázatú vizsgálat talált fájdalomcsökkenést, az egyik böjt utáni vegetáriánus, a másik krétai mediterrán étrenddel; a fizikai működésre és a reggeli merevségre ezek sem hatottak.

Két vizsgálat négyhetes elemi tápszeres étrendet hasonlított a szokásoshoz, és sem a fájdalomban, sem a működésben, sem a merevségben nem talált szignifikáns különbséget. A vegán és a kizárásos étrendek hatását a szerzők a hiányos adatközlés miatt bizonytalannak minősítették, tehát éppen az a két étrendforma maradt megválaszolatlan, amelyre a paradicsom elhagyása tartozik.

Van egy mért ára is az étrendi megszorításnak: a megszorító étrenden lévők között tíz százalékkal többen hagyták abba a vizsgálatot, és a testsúlyveszteség átlagosan 3,23 kilogrammal nagyobb volt a kontrollcsoporthoz képest. Egy alultápláltság felé hajló betegnél ez nem elhanyagolható.

Amit a beteg tapasztal, és amit ez bizonyít

Egy 1206 fős, amerikai pikkelysömör-felmérés a betegek saját beszámolóit gyűjtötte. A válaszadók 86 százaléka próbált valamilyen étrendi változtatást, és a bőrjavulást jelentők aránya az alkohol elhagyása után volt a legmagasabb, 53,8 százalék, ezt követte a glutén 53,4 és a burgonyafélék 52,1 százalékkal.

A felmérés az étrendet is összevetette kor és nem szerint illesztett kontrollszemélyekével: a pikkelysömörös válaszadók szignifikánsan kevesebb cukrot, teljes kiőrlésű rostot, tejterméket és kalciumot fogyasztottak, viszont több gyümölcsöt, zöldséget és hüvelyest. A válaszadók 41,8 százaléka azt jelölte meg indokként, hogy az általános egészségét szeretné javítani.

Ez a szám nem hatásmérés. Kérdőíves önbevallás, kontrollcsoport nélkül, olyan betegektől, akik maguk döntöttek a változtatásról, tehát a hatás vártságtól és a betegség természetes ingadozásától nem választható el. Az viszont valós adat, hogy a betegek jelentős része tapasztal javulást, és ez indokolja a vizsgálatot, nem az általános tiltást.

A gyomorégés: itt a mérés meglepő

A refluxos étrendi tanácsok egyik állandó eleme a paradicsom. Egy kaliforniai, populációalapú keresztmetszeti vizsgálat 317 refluxbeteget hasonlított 182 panaszmentes kontrollszemélyhez, dohányzásra és iskolázottságra igazítva.

A refluxbetegek, még a közepes vagy súlyos, illetve gyakori tünetűek is, ugyanolyan gyakran fogyasztottak paradicsomkészítményeket és nagy adagokat, mint a panaszmentesek. Üdítőt és teát még gyakrabban is fogyasztottak, 2,01-szeres, illetve 2,63-szoros esélyhányadossal. Az egyetlen két étel, amit a refluxbetegek ténylegesen kerültek, a citrusféle és az alkohol volt.

Ezt pontosan kell érteni. A vizsgálat azt méri, hogy a betegek nem tartják be a tanácsot, nem azt, hogy a tanács téves. Az viszont látszik belőle, hogy a paradicsom a betegek gyakorlatában nem viselkedik meghatározó tünetkiváltóként, különben a saját tapasztalatuk alapján ugyanúgy elhagynák, ahogy a citrust elhagyták.

Az allergia: ez a valós, dokumentált kockázat

A paradicsom a leggyakoribb allergén zöldségek között szerepel. Az áttekintések a tüneteket az emésztőrendszerben, a bőrön és a légutakban írják le, és az anafilaxiás sokk lehetőségét is.

Két kereszthatás megnevezhető: a paradicsomallergia a fűpollen- és a latexallergiához is kötődik. Aki latexallergiás, annál a paradicsomra adott reakció nem véletlen egybeesés.

Az áttekintés a mechanizmust is jelzi: az ételallergiák hátterében az immunrendszer téves célpontválasztása áll, és ez a paradicsomnál ugyanúgy ellenanyag közvetítette folyamat, mint a többi gyakori allergénnél. Ez különbözteti meg az allergiát az ételérzékenységtől, amelyre a fenti források nem adnak paradicsomra vonatkozó mérést.

Ugyanez az áttekintés zárja azzal, hogy a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, tehát az allergének pontos jellemzése még nem teljes.

Amit ebből érdemes elvinni

A szolanin téves név a paradicsomnál; a tomatin viszont valóban több az éretlen gyümölcsben, és éréssel csökken.

Az ízületi tiltásnak 2024-ig nem volt kontrollált vizsgálati alapja, és a megszorító étrendnek mért ára van: több kilépés és nagyobb súlyvesztés.

Az allergia a paradicsom egyetlen olyan káros hatása, amit a szakirodalom megnevezett kockázatként kezel, latex- és fűpollenallergia mellett külön figyelemmel.