Csípős paprika káros hatásai: a fekély vádja megdőlt, a reflux viszont mérhető

A csípős paprikáról szóló figyelmeztetések élén a gyomorfekély áll. Ez az az állítás, amelyet a mérések a leghatározottabban cáfolnak. Ami helyette marad, az nem kevesebb, csak más: a reflux, és egy rákkockázati szám, amely attól függ, hol mérték.

A fekély: itt éppen az ellenkezőjét mérték

Egy 2006-os áttekintés kifejezetten ezzel a hiedelemmel foglalkozik. A szerző megállapítása szerint a gyomorfekély fő oka a Helicobacter pylori fertőzés, mellette a nem szteroid gyulladáscsökkentők tartós szedése, a nagy mennyiségű alkohol, a dohányzás és a stressz. A csípős paprika és hatóanyaga, a kapszaicin ebben az áttekintésben nem okként, hanem védő tényezőként jelenik meg: a kapszaicin nem serkenti, hanem gátolja a savtermelést, fokozza a lúg- és nyáktermelést, valamint a gyomornyálkahártya vérátáramlását.

Az áttekintés egy szingapúri járványtani megfigyelést is idéz: a gyomorfekély háromszor gyakoribb volt a kínai lakosság körében, mint a lényegesen több csípős paprikát fogyasztó maláj és indiai csoportokban.

Emberen végzett mérés is van rá. Egy 1995-ös vizsgálatban 18 egészséges önkéntes két alkalommal, négy hét különbséggel vett részt tükrözéses vizsgálaton. Egyszer 20 gramm csípős paprikát kaptak vízzel, másszor csak vizet, majd fél órával később mindkét esetben 600 milligramm aszpirint. Hat órával később a gyomorkárosodás pontszámának mediánja a paprikát kapó alkalommal 1,5 volt, a kontrollhelyzetben 4.

Ez nem azt jelenti, hogy a csípős paprika gyógyszer. Azt jelenti, hogy a fekélyt okozó hatás, amellyel a figyelmeztetések érvelnek, méréssel nem támasztható alá, sőt az ellenkező irányba mutató adatok vannak.

A reflux: ez viszont valóban mérhető

Itt kezdődik a valós kockázat, és ez nem ugyanaz, mint a fekély.

Egy 2006-os mexikói vizsgálatban 12, panaszmentes egészséges önkéntes nyelőcsövében mértek 24 órás savasságot csípős paprika rendszeres fogyasztása előtt és után. A résztvevők vagy naponta 3 gramm cascabel paprikát kaptak, amelynek kapszaicintartalma 880 milliomodrész, vagy ugyanennyi ancho paprikát, 488 milliomodrésszel.

A savas visszafolyást jellemző pontszám mediánja 7-ről 13-ra emelkedett, ez a különbség szignifikáns volt. Külön nézve a két fajtát, a nagyobb kapszaicintartalmú cascabelnél maradt szignifikáns az emelkedés, az anchónál nem. A szerzők következtetése az, hogy a rendszeres fogyasztás refluxot vált ki, és a mértéke a paprika fajtájától függ.

Refluxbetegeknél másképp viselkedik

Egy 2020-as thaiföldi vizsgálatban 15 egészséges önkéntes és 15, savasság-méréssel igazolt, nyálkahártya-sérülés nélküli refluxbeteg kapott kapszulában 2 gramm csípős paprikát vagy placebót, véletlen sorrendben, egyhetes szünettel.

A refluxbetegeknél a gyomor étkezés utáni tágulékonysága a paprika után nagyobb volt, mint placebo mellett, 451 kontra 375 milliliter. Emellett kevésbé érezték magukat teltnek, viszont erősebb hasi égő érzésről számoltak be, és a gyomorégés súlyosbodása is a szignifikancia határán mozgott. Az egészséges önkénteseknél a paprika és a placebo utáni panaszok nem különböztek.

Ez a különbség a lényeg: ugyanaz a két gramm paprika az egyik csoportnál tünetmentes, a másiknál panaszt okoz. A csípős étel tehát nem általában ártalmas, hanem a refluxbetegeknél az.

A thaiföldi vizsgálat egy magyarázatot is felvet erre. A refluxbetegeknél az étkezés utáni gyomortérfogat tíz, húsz és harminc perccel a lenyelés után is nagyobb volt, mint az egészségeseknél, tehát a gyomor tágulási válasza náluk eleve másképp működik, és a kapszaicinre érzékeny idegi pálya ebben szerepet játszhat. A szerzők ezt kifejezetten kóros szabályozásként írják le, nem a paprika közvetlen izgató hatásaként.

A rákkockázat: a szám attól függ, hol mérték

Egy 2021-es metaanalízis 16 vizsgálat 8337 gyomorrákos esetét dolgozta fel. A legtöbbet és a legkevesebbet fogyasztók összehasonlításában az összesített esélyhányados 1,51 volt.

Az alcsoportok viszont nem egy irányba mutatnak. Mexikói adatokon az esélyhányados 2,05, ázsiai adatokon 1,92, kolumbiai adatokon 2,03, de az utóbbi megbízhatósági tartománya átfogta az 1-et. Az egyéb országok csoportjában viszont 0,48, tehát ott az összefüggés az ellenkező irányba fordult. Az adag-válasz elemzés a napi fogyasztási gyakoriság és a kockázat között egyenes arányú kapcsolatot talált.

Ezt nem lehet egyetlen mondatban lezárni. Amit a szerzők maguk is kimondanak: a régiók közötti ellentmondás fennáll. Egy mexikói vagy ázsiai étrendben a csípős paprika mennyisége, elkészítési módja és a mellette fogyasztott ételek is mások, mint máshol, és a megfigyeléses vizsgálat ezeket nem tudja szétválasztani.

Az összesített kép

Egy 2022-es kínai áttekintés tizenegy rendszerezett áttekintés és metaanalízis 27 megállapítását vetette össze. Egyenes irányú összefüggést a nyelőcső-, a gyomor- és az epehólyagrák esetében talált. Fordított irányút az anyagcsere-mutatóknál, a halálozásnál és a szív- és érrendszeri betegségeknél. A gyomorrák és a kapszaicinbevitel között nem egyenes vonalú, hanem küszöbszerű összefüggést írt le.

A szerzők ugyanakkor arra jutottak, hogy a csípős étel fogyasztása általában biztonságos, és hogy a különböző régiók és népességek sajátosságait mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a kettősség a téma jelenlegi állapota, nem az én bizonytalanságom.

A szélsőség, ami külön kategória

Van egy eset, amely nem az étkezésről szól. Egy 2018-as amerikai esetismertetés a világ akkori legcsípősebb paprikájának, a Carolina Reapernek az elfogyasztása után kialakult, hirtelen kezdetű, robbanásszerű fejfájást ír le. Ez a versenyszerű vagy vállalásból történő fogyasztás kockázata, nem a fűszerezésé.

Kinek érdemes odafigyelnie

Refluxbetegeknél, mert a mérés szerint náluk ugyanaz a mennyiség tünetet okoz, miközben egészségeseknél nem. Aki rendszeresen, naponta fogyaszt nagy kapszaicintartalmú fajtát, mert a nyelőcső savterhelése mérhetően nő. És a szélsőséges csípősségű termékeknél, ahol az ismertetett eset történt.

Összegzés

A csípős paprikánál a leggyakoribb vád, a gyomorfekély, nem állja meg a helyét: az áttekintés szerint a fekély fő oka a Helicobacter pylori és a gyulladáscsökkentő szedése, egy emberen végzett vizsgálatban pedig a 20 gramm paprika az aszpirin okozta gyomorkárosodás pontszámát 4-ről 1,5-re csökkentette. A reflux viszont mérhető: egészséges önkénteseknél a savterhelési pontszám mediánja 7-ről 13-ra nőtt, és a nagyobb kapszaicintartalmú fajtánál volt szignifikáns. Refluxbetegeknél két gramm paprika erősebb hasi égést okozott, egészségeseknél nem. A gyomorrákra vonatkozó összesített esélyhányados 1,51, de az egyéb országok alcsoportjában 0,48, tehát a szám erősen függ a mérés helyétől.