Ecetfa káros hatásai: a legtöbb figyelmeztetés egy másik fáról szól

Az ecetfáról szóló írások rendszerint azzal kezdik, hogy az ecetfa más néven bálványfa. Ez a mondat a cikk többi részét is eldönti, és téves: két különböző fajról van szó, két külön növénycsaládból. A mért ártalmak túlnyomó része a bálványfához tartozik, nem az ecetfához.

Két fa, két név, egy összekeverés

A bálványfa a Simaroubaceae család tagja, tudományos nevén Ailanthus altissima, angolul tree of heaven. Ez az a faj, amelyet a szakirodalom a világ egyik legagresszívebben terjedő inváziós növényeként tart számon, és amelyről az alábbi mérések szólnak.

Az ecetfa a Rhus nemzetségbe tartozik, tehát a szömörcefélék, azaz az Anacardiaceae család rokonságába. A két növény csak abban hasonlít, hogy mindkettő gyorsan terjed és mindkettő gyakori a városi és a bolygatott területeken.

Ennek a különbségnek egészségügyi következménye van. Ha valaki a bálványfa pollenjéről szóló adatot az ecetfára írja rá, akkor egy mért kockázatot ruház át egy olyan fajra, amelyre nem mérték ki. Az alábbiakban ezért mindenhol kiírom, melyik fajról szól az adat.

Amit a bálványfa pollenjéről mértek

Egy 2022-es német vizsgálat a lipcsei bálványfa-állományt és a levegő pollentartalmát követte, majd atópiás betegeknél nézte meg az érzékenyítettséget.

A pollencsapda június elejétől július közepéig mutatta ki a pollent, a legmagasabb mért koncentráció 31 pollen köbméterenként volt. A vizsgálatba 138 olyan beteget vontak be, akiknél a tünetek május és július között romlottak: 95-nél szezonális allergiás nátha, 84-nél asztma, 43-nál atópiás bőrgyulladás állt fenn.

A bálványfára vonatkozó érzékenyítettséget 59 betegnél, azaz 42 százalékban mutatták ki, és a gyermekek, illetve a felnőttek között nem volt érdemi különbség. A legfontosabb részlet ebben az, hogy az érzékenyített betegek 59 százalékánál, tehát 35 esetben, semmilyen lehetséges keresztreagáló szerkezetre nem volt érzékenyítettség. Vagyis ez nem magyarázható azzal, hogy valójában a nyír- vagy a fűpollenre reagálnak.

A szerzők ebből annyit vezetnek le, hogy a fajnak allergizáló képessége van, és népesség szintű vizsgálatokra van szükség. Ez helyénvaló óvatosság: az érzékenyítettség kimutatása nem azonos a betegséggel, és a vizsgálat eleve panaszos betegek között zajlott, tehát a 42 százalék nem a lakosságra vonatkozik.

Az allergének, amelyeket 2017-ig nem is ismertünk

A bálványfa pollenjét a szakirodalom az Egyesült Államokban, Olaszországban és Iránban is a légúti allergia újonnan megjelenő okaként tartja számon, az allergén összetétele viszont sokáig ismeretlen volt.

Egy 2017-es iráni munka volt az első, amely ezeket a fehérjéket azonosította. A pollenkivonat fehérjében gazdagnak bizonyult, és a kétdimenziós elválasztással kimutatott 125 fehérjefoltból 13 kötött IgE-t. Az azonosított allergének között enoláz, kalretikulin és egy pektát-liáz szerepel.

Ugyanebbe az irányba mutat egy 2019-es közlemény is, amely állatmodellben vizsgálta a bálványfa pollenjére adott, IgE közvetítette allergiás választ. Állatkísérletes eredmény, tehát emberre közvetlenül nem vihető át, de a német betegadattal együtt ugyanazt a képet adja.

Ez a munka nem betegszám, hanem alapkutatás. Azért fontos mégis, mert diagnosztikai teszt és immunterápia csak azonosított allergénekkel építhető: a bálványfa-allergia felismerése ma ezért nehezebb, mint a nyírfáé vagy a parlagfűé.

A nedv és a bőr

Itt a bálványfáról szintén van közvetlen emberi adat, és nem pollenről szól.

Egy 2013-as brit esetleírásban egy fasebész mindkét alkarján többszörös, elfeketedő, nyomásra el nem halványuló bőrelváltozásokkal került kórházba, miután a bálványfa nedve érte a bőrét. Az ellátók először a szövetek műtéti eltávolítását fontolgatták, végül a mérgezési központ és a bőrgyógyászat véleménye alapján konzervatív kezelés mellett döntöttek. Az elváltozások felhólyagosodtak és hámlottak, helyi szteroid és szájon át adott antihisztamin mellett; három hét múlva már csak halványodó bőrpír maradt.

A közlemény kiemeli, hogy a fa kérgében, levelében és virágában ismert méreganyagok vannak, és hogy addig mindössze két hasonló kontakt bőrgyulladásos esetet közöltek. Egy 2009-es brit sürgősségi esetismertetés címe magáért beszél: óvakodj a bálványfától.

Ez tehát ritka, de valós foglalkozási és kerti kockázat, és a fa kivágásakor vagy metszésekor merül fel, nem az utcán elsétálva mellette.

A harmadik névkeveredés, ami a legveszélyesebb

Az ecetfa körüli félreértések másik forrása a szömörce szó. A mérgező szömörce, a mérgező borostyán és a mérgező tölgy okozta allergiás kontakt bőrgyulladás Észak-Amerikában évente emberek millióit érinti, és a mezőgazdaságban, valamint az erdőgazdálkodásban dolgozóknál külön kockázat.

A csapda a névtan. Egy 2006-os áttekintés kifejezetten kiírja, hogy ezek a fajok a Toxicodendron nemzetségbe tartoznak, korábban viszont a Rhus nemzetségbe sorolták őket. Vagyis a régi irodalomban ugyanaz a Rhus név szerepel a mérgező fajokra, amely ma a dísznövényként ültetett ecetfa nemzetségneve. Aki nyelvi hasonlóság alapján ítél, könnyen a rossz fajra keres vagy talál adatot.

Amire nem találtam mérést

Az ecetfa, azaz a Rhus typhina pollenjére vonatkozó, emberen végzett érzékenyítettségi vagy tünetvizsgálatot nem találtam. Ez nem azt jelenti, hogy a faj biztosan ártalmatlan, hanem azt, hogy a rá vonatkozó egészségügyi állítások jelenleg nem mérésen alapulnak.

A gyökérzet által okozott járda- és csőkárosodás valós városüzemeltetési kérdés, de nem egészségügyi ártalom, és a két dolgot nem érdemes egy mondatban kezelni.

Kinek érdemes odafigyelnie

Aki bálványfát vág ki, metsz vagy irt, mert a nedv okozta bőrgyulladásra van közölt eset, és a kesztyű, illetve a hosszú ujjú ruha ott számít. Akinél május és július között romlanak az allergiás tünetek, és a környéken sok a bálványfa, mert a szokásos pollenpanelekben ez a faj nem szerepel. És aki cikket olvas a témában, mert a két fa és a két nemzetségnév keveredése miatt gyakran nem az szerepel benne, amiről a mérés szól.

Összegzés

Az ecetfáról szóló figyelmeztetések nagy része valójában a bálványfáról szól, ami másik faj és másik növénycsalád. A bálványfa pollenje egy német vizsgálatban 138 atópiás beteg 42 százalékánál mutatott érzékenyítettséget, és az érintettek 59 százalékánál keresztreagáló szerkezetekre nem volt érzékenyítettség. A fa nedve közölt esetben súlyos, hólyagos bőrgyulladást okozott egy fasebésznél. Az ecetfa saját pollenjére vonatkozó emberi mérést nem találtam, a mérgező szömörcékre vonatkozó adatok pedig a Toxicodendron nemzetségre vonatkoznak, amelyet korábban szintén Rhus néven tartottak nyilván.