A fagyöngyről két külön kérdés kering, és a kettőt gyakran összekeverik. Az egyik az, hogy a növény élősködőként károsítja a gazdafát. A másik, hogy az emberre nézve mennyire veszélyes, akár lenyelve, akár készítményként. Ez utóbbira vannak mérések, és a kép nem az, amit a karácsonyi figyelmeztetések sugallnak.
A bogyó, amitől a szülők félnek
A legnagyobb adatgyűjtés 1754 fagyöngy-expozíciót dolgozott fel az amerikai mérgezési központok országos adatbázisából, az 1985 és 1992 közötti időszakból. Az esetek 92,1 százaléka gyerekeket érintett, és 94,7 százalékuk baleset volt.
Az eredmény: az esetek 99,2 százaléka semmilyen egészségkárosodás nélkül zárult, és haláleset nem történt. A gyomortartalom eltávolítása nem befolyásolta a kimenetelt, a kezeltek 96,2 százaléka maradt tünetmentes, a kezelés nélkül hagyottak 96,3 százaléka. A szerzők következtetése az, hogy a véletlen lenyelés nem jár súlyos mérgezéssel.
Egy másik, három mérgezési központ négyéves anyagát átnéző vizsgálat 92 emberi esetet talált. Az érintettek életkora négy hónaptól 42 évig terjedt, a medián két év volt. Tizennégy esetben jelentkezett tünet, ebből tizenegyet minősítettek a fagyönggyel összefüggőnek: hat emésztési panasz, két enyhe aluszékonyság, egy szemirritáció, egy járászavar és egy görcsroham.
A számok részletei itt fontosak. Ahol ismert volt a lenyelt mennyiség, tíz olyan esetből nyolc maradt tünetmentes, ahol legalább öt bogyót nyeltek le. A tizenegy, kizárólag levelet érintő esetben, ahol egytől öt levélig terjedt a mennyiség, három gyereknél jelentkezett emésztési panasz, az öt levelet lenyelő gyerek viszont tünetmentes maradt. Szív- és keringési eltérést egyetlen esetben sem jelentettek, és minden tünet hat órán belül kialakult.
A görcsroham a kivétel, és a szerzők ki is emelik: ilyet korábban nem írtak le ennél a növénynél. Az érintett 13 hónapos csecsemőt nem látta senki, a kiságyában bogyóval és levéllel együtt találták meg, tehát a lenyelt mennyiség ismeretlen.
A lényeges megkötés: nem ugyanarról a növényről van szó
Mindkét fenti adatgyűjtés az amerikai fagyöngyre vonatkozik, ez a Phoradendron nemzetség, nem az Európában honos fehér fagyöngy. A megnyugtató szám tehát nem ültethető át változtatás nélkül a magyar kertekben és karácsonyi dekorációkban látott növényre.
Ez a különbségtétel a cikkek nagy részéből hiányzik: a „rendkívül mérgező” jelző az amerikai fajra ragadt rá, az adat ellenére, a magyarul olvasható figyelmeztetések pedig ezt veszik át az európai fajra. A pontos állítás az, hogy az amerikai fajnál a súlyos mérgezés ritka, az európai fajnál pedig hasonló méretű, lenyelésre vonatkozó adatgyűjtést a keresés nem hozott elő.
A készítmény: itt van a legtöbb ellenőrzött adat
A fehér fagyöngy kivonatát daganatos betegek kiegészítő kezelésében használják, elsősorban német nyelvterületen, bőr alá adott injekcióban. Erről nem hallomás, hanem vizsgálati anyag áll rendelkezésre.
Egy 2011-es rendszerezett áttekintés kifejezetten a nagy adagokat nézte át: 69 klinikai vizsgálat és 48 állatkísérlet adatait, emberben 1500 milligrammig terjedő adagokkal. Az immunhatások ingadoztak vagy emelkedtek, immunszupressziót nem találtak. A mellékhatások főként adagfüggő influenzaszerű tünetek, láz, az injekció helyén jelentkező helyi reakciók és enyhe, nem jellegzetes panaszok voltak. Allergiás reakciót alkalmanként jelentettek. A mesterségesen előállított lektin nagy adagjai után néhány esetben visszafordítható májkárosodást figyeltek meg.
Az áttekintés a beadási módokat is számba vette: emberben legfeljebb testtömegkilogrammonként 6,4 mikrogramm lektint adtak, állatnál bőr alá 14, orron át 50, szájon át 500 mikrogrammot. A szájon át adott, nagyságrenddel nagyobb adag önmagában is jelzi, hogy a hatóanyag emésztőrendszerből rosszul jut be, és ez magyarázza, miért nem a lenyelés a fő kockázat.
Egy randomizált, nyílt elrendezésű vizsgálat 220 beteg köztes elemzésében hetente háromszor adott, 0,01 milligrammról 10 milligrammig emelt adagot alkalmazott előrehaladott hasnyálmirigyrákban. A szerzők a készítményt nem mérgezőnek minősítették ebben az adagolásban. A vizsgálat nyílt volt, tehát a beteg és az orvos is tudta, ki mit kap, ezért a tünetek megítélése ebből az irányból torzulhat.
Ez a mellékhatásprofil nem azonos a veszélytelenséggel, de nagyon távol áll a mérgező növény képétől. A szerzők zárása is óvatos: a kockázat alacsonynak tűnik, a nagy adagot viszont orvosi felügyelet mellett kell adni.
Az allergia: ez a ritka, de valós kockázat
Egy müncheni bőrgyógyászati közlemény súlyos, azonnali típusú allergiás sokkot ír le fagyöngykivonat beadása után. A vizsgálatok a mechanizmust is tisztázták: a beteg vérében a fagyöngy 5 kilodaltonos fehérjéihez kötődő ellenanyagot mutattak ki, ez a viszkotoxinok molekulatömegének felel meg, és a bazofil sejtek aktivációja a kivonat töménységével arányosan nőtt. A kontrollmintákban ugyanezek a vizsgálatok negatívak lettek.
A szerzők maguk írják, hogy az ilyen reakciót addig csak ritkán jelentették. Egy eset nem gyakoriság, de azt megmutatja, hogy a reakció létezik, és nem lelki eredetű.
Ki mellett vizsgálták, és mi jött ki
Egy 106 fős megfigyeléses vizsgálat olyan daganatos betegeket követett, akiknek már volt autoimmun betegségük: leggyakrabban Hashimoto-pajzsmirigygyulladás, pikkelysömör és fekélyes vastagbélgyulladás. Tizenhét betegnél, tehát 16 százaléknál jelentkezett a készítménnyel összefüggő mellékhatás, de tartós mellékhatást és a kezelés megszakítását nem jegyezték fel, és a hosszabb ideig kezelt 30 fős alcsoportban az alapbetegség fellángolását sem.
Egy másik, 16 betegre kiterjedő megfigyelés az immunterápiával való együttadást nézte. A mellékhatások aránya a két csoportban gyakorlatilag azonos volt, 67 és 71 százalék, és a teljes vizsgálati csoportban egyetlen súlyos, harmadik fokozatú mellékhatást sem jegyeztek fel. A minta kicsi, a vizsgálat megfigyeléses, tehát ez nem bizonyítja a kölcsönhatás hiányát.
Mindkét vizsgálatnál kimondandó, hogy a kutatást részben a készítménygyártók finanszírozták, és a szerzők ezt fel is tüntették.
Amit ebből érdemes elvinni
A gyereknél lenyelt néhány bogyó nem a szokásos rémkép, de a hányinger és a hasmenés valós lehetőség, és a lenyelt mennyiség ismeretlensége önmagában is ok az orvosi tanácskérésre. A tünetek az adatok szerint hat órán belül jelentkeztek.
A készítménnyel adott fagyöngy fő kockázata nem a mérgezés, hanem a láz, a helyi reakció és a ritka, de valódi allergia.
A növény gazdafát károsító hatása igaz, de az kertészeti kérdés, nem egészségügyi. A kettő egy szóban fut össze, és a legtöbb félreértés innen ered.
- American mistletoe exposures, The American Journal of Emergency Medicine, 1997 (PMID 9270395) — forrás
- Retrospective study of mistletoe ingestion, Journal of Toxicology: Clinical Toxicology, 1996 (PMID 8699554) — forrás
- Safety of higher dosages of Viscum album L. in animals and humans, systematic review of immune changes and safety parameters, BMC Complementary and Alternative Medicine, 2011 (PMID 21871125) — forrás
- Viscum album [L.] extract therapy in patients with locally advanced or metastatic pancreatic cancer: a randomised clinical trial on overall survival, European Journal of Cancer, 2013 (PMID 23890767) — forrás
- Anaphylaxis to viscotoxins of mistletoe (Viscum album) extracts, Annals of Allergy, Asthma and Immunology, 2005 (PMID 15702822) — forrás
- Use and Safety of Viscum album L Applications in Cancer Patients With Preexisting Autoimmune Diseases: Findings From the Network Oncology Study, Integrative Cancer Therapies, 2019 (PMID 30808274) — forrás
- Clinical safety of combined therapy of immune checkpoint inhibitors and Viscum album L. therapy in patients with advanced or metastatic cancer, BMC Complementary and Alternative Medicine, 2017 (PMID 29237435) — forrás