A kreatinról szóló figyelmeztetések élén a vesekárosodás áll, mögötte a kiszáradás és a görcs. A mérések mindhármat más megvilágításba helyezik. Van viszont egy valós, gyakorlati kockázat, amiről alig esik szó: a kreatin megváltoztatja a vesefunkció szokásos laborértékét, és emiatt a leletet félre lehet olvasni.
Miért néz ki úgy a lelet, mintha a vese romlana
A vesefunkciót a mindennapi gyakorlatban a szérum kreatininszintjéből becsülik. A kreatin lebomlásának végterméke éppen a kreatinin, tehát aki kreatint szed, annál ez az érték a vese állapotától függetlenül is emelkedhet.
Egy 2025-ös rendszerezett áttekintés és metaanalízis 21 vizsgálatot dolgozott fel, ebből 12 volt alkalmas a szérum kreatinin összevont elemzésére, 177 kreatint szedő és 263 kontrollszemély adatával. A kreatinszedés kis mértékű, de statisztikailag szignifikáns kreatininszint-emelkedéssel járt. A szűrési sebességben, tehát a tényleges vesefunkciót jelző mutatóban ugyanakkor nem volt szignifikáns különbség. A szerzők következtetése az, hogy az emelkedés az anyagcsere-forgalomból ered, nem vesekárosodásból.
Egy 2026-ban közölt, kizárólag randomizált vizsgálatokra épülő metaanalízis ugyanezt a képet adja, 19 randomizált vizsgálattal és egy kettős vak keresztezett vizsgálattal. A szérum kreatinin átlagosan 0,13 milligramm/deciliterrel emelkedett, a karbamidszint és a becsült szűrési sebesség viszont nem különbözött a kontrollcsoportétól. Az egy hónapnál rövidebb és hosszabb szedés között sem volt eltérés egyik mutatóban sem.
Két, egymástól független elemzés tehát ugyanazt mondja: a kreatinin emelkedik, a vesefunkció mutatói nem romlanak.
Az időbeli lefutás nem egyenletes. A 2025-ös elemzés alcsoportos vizsgálatában a kreatininre gyakorolt hatás az egy hétnél rövidebb követésű vizsgálatokban volt szignifikáns, az egy és tizenkét hét közöttiekben nem, tizenkét héten túl pedig ismét azzá vált. Ez összefér a feltöltő és a fenntartó adagolás közötti különbséggel, de a bevont vizsgálatok kis száma miatt önmagában nem bizonyíték.
Egy korlátot ki kell mondani a megnyugtató eredmény mellé is. A 2026-os elemzésben a becsült szűrési sebességre mindössze nyolc vizsgálat adata állt rendelkezésre, és a becslés megbízhatósági tartománya széles, mínusz 15,00-től plusz 4,60 milliliter/perc/1,73 négyzetméterig terjed. Ez azt jelenti, hogy a különbség hiánya nem azonos a bizonyított azonossággal: kisebb hatást ez az adatmennyiség nem tudna kimutatni.
Ez viszont valódi, gyakorlati kockázat
A gond ott van, hogy a laborlelet nem tudja, ki szed kreatint. Egy emelkedett kreatininérték felesleges kivizsgálást indíthat el, vagy éppen ellenkezőleg, egy valódi vesebetegséget írhatnak a táplálékkiegészítő számlájára.
Ebből egy egyszerű teendő következik: a vesefunkciós vizsgálat előtt érdemes szólni a kreatinszedésről. Ez nem a kreatin ártalma, hanem a mérés értelmezésének kérdése, és pontosan ezért marad ki a legtöbb figyelmeztetésből.
Fontos korlát: ezek az elemzések döntően egészséges, illetve nem vesebeteg résztvevőkön végzett vizsgálatokból származnak. Meglévő vesebetegség mellett a kérdés nem dőlt el, és ott a szedés orvosi döntés.
A görcs és a kiszáradás: ezt 2008-ban tették félre
Az a képzet, hogy a kreatin izomgörcsöt és kiszáradást okoz, egy 2008-as áttekintés szerint a média és a személyes beszámolók nyomán terjedt el, miközben a közölt vizsgálatok ezt már akkor sem támasztották alá.
Az áttekintés arra is emlékeztet, hogy egy 2000-es amerikai sportorvosi állásfoglalás óvatosságra intett a testsúlyukat szabályozó, illetve melegben intenzíven edzők esetében. A szerzők szerint viszont az újabb eredmények szerint a kreatin melegben és párás körülmények között inkább segít, a vérsejttérfogat megtartásával, a hőszabályozás támogatásával, valamint az edzés alatti pulzus- és izzadásszám csökkentésével.
Ehhez tartozik egy 2003-as vizsgálat is, amely egyetemi amerikaifutball-edzőtáborban nézte meg a kérdést, és nem talált több görcsöt vagy sérülést a kreatint szedőknél. Ez a felállás azért erős, mert éppen az a helyzet, amelyre a régi óvatosság vonatkozott: intenzív terhelés, meleg, tartós edzésterhelés.
A nőkre vonatkozó adat kevés, de ami van, megnyugtató
Ez a köteg egyik legbeszédesebb aránya. Egy 2020-as ausztrál rendszerezett áttekintés 656 olyan vizsgálatot azonosított, amelyben a kreatin volt az elsődleges beavatkozás. Ebből mindössze 58, tehát 9 százalék készült kizárólag nőkkel.
A nemkívánatos eseményeket 29 vizsgálat követte, összesen 951 résztvevővel. Haláleset és súlyos nemkívánatos esemény egyáltalán nem fordult elő. Az összes nemkívánatos esemény kockázati aránya 1,24 volt, a széles megbízhatósági tartomány miatt statisztikailag nem szignifikáns; az emésztőrendszeri események aránya 1,09, szintén nem szignifikáns. A testsúlyváltozásban és a vese-, illetve májfunkciós mutatókban sem volt szignifikáns különbség.
A testsúlyra vonatkozó eredmény azért érdemel figyelmet, mert a kreatinnal kapcsolatban a vízvisszatartás miatti hízás állandó téma. Ebben az elemzésben a különbség a beavatkozás előtt 1,24, utána 1,37 kilogramm volt, egyik sem szignifikáns.
Amit a szakmai állásfoglalás mond, és honnan jön
A nemzetközi sporttáplálkozási társaság 2017-es állásfoglalása szerint a rövid és hosszú távú szedés, akár napi 30 grammig, öt éven át biztonságos és jól tolerálható egészségeseknél és több betegcsoportban, csecsemőktől az idősekig. Egy 2021-es, ugyanebből a körből származó összefoglaló a napi 3-5 grammot, illetve a testtömegkilogrammonkénti 0,1 grammot nevezi meg ajánlott adagként.
Ezt a forrást érdemes a helyén kezelni: szakmai társaság konszenzusa, nem új mérés, és a társaság a sporttáplálkozási területhez kötődik. A benne szereplő adatok viszont a fenti, független metaanalízisekkel egy irányba mutatnak.
Kinek érdemes odafigyelnie
Akinek vesebetegsége van, mert erre a csoportra nem születtek megnyugtató méretű vizsgálatok. Akinek a közeljövőben vesefunkciós laborvizsgálata lesz, mert a lelet félreolvasható. És aki a szokásos ajánlott adagnál lényegesen többet szedne, mert a biztonságossági adatok is a vizsgált tartományra vonatkoznak.
Összegzés
A kreatinnál a legtöbbet emlegetett ártalom, a vesekárosodás, két egymástól független metaanalízisben mérési látszatnak bizonyult: a szérum kreatinin emelkedik, a 2026-os elemzésben átlagosan 0,13 milligramm/deciliterrel, miközben a karbamidszint és a becsült szűrési sebesség nem változik. A valódi kockázat ezért a félreolvasott lelet, nem a vese. A görcs és a kiszáradás mint kreatinártalom 2008 óta cáfolt, a nőkre vonatkozó 951 fős biztonságossági adatban pedig sem haláleset, sem súlyos nemkívánatos esemény nem szerepelt. Ami hiányzik: a vesebetegek adatai, és a nőkkel készült vizsgálatok aránya, ami az összes kreatinvizsgálat 9 százaléka.
- Effect of creatine supplementation on kidney function: a systematic review and meta-analysis, BMC Nephrol, 2025 (PMID 41199218) — forrás
- The effect of creatine supplementation on kidney function: a systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials, J Ren Nutr, 2026 (PMID 42035842) — forrás
- Risk of Adverse Outcomes in Females Taking Oral Creatine Monohydrate: A Systematic Review and Meta-Analysis, Nutrients, 2020 (PMID 32549301) — forrás
- Putting to rest the myth of creatine supplementation leading to muscle cramps and dehydration, Br J Sports Med, 2008 (PMID 18184753) — forrás
- Creatine supplementation during college football training does not increase the incidence of cramping or injury, Mol Cell Biochem, 2003 (PMID 12701814) — forrás
- International Society of Sports Nutrition position stand: safety and efficacy of creatine supplementation in exercise, sport, and medicine, J Int Soc Sports Nutr, 2017 (PMID 28615996) — forrás
- Common questions and misconceptions about creatine supplementation: what does the scientific evidence really show?, J Int Soc Sports Nutr, 2021 (PMID 33557850) — forrás