Földimogyoró káros hatásai: az egyik régi tanács, a kerülés, éppen ellenkezőleg működik

A földimogyoró valóban az egyik legsúlyosabb ételallergiák okozója. Ugyanakkor az a tanács, hogy a kisgyermek kerülje el, hogy ne alakuljon ki nála allergia, ellenőrzött vizsgálatban megbukott. Ez a két állítás egyszerre igaz, és a kettő között húzódik minden, amit erről a magról érdemes tudni.

Amit a súlyos anafilaxia adataiból tudunk

Egy francia hálózat 2002 és 2020 között 3510 anafilaxiás esetet dokumentált. Ezekből 70, tehát az esetek 2 százaléka volt a legsúlyosabb, negyedik fokozatú reakció, és 25 beteg meghalt; közülük 19 haláleset ételhez kötődött.

Az allergének megoszlása a súlyos eseteknél így alakult: az esetek 60 százalékában étel volt a kiváltó, ezen belül a földimogyoró 20, a tejfélék 11 százalékot tettek ki. Gyermekeknél 26 esetből 25-ben étel volt a kiváltó, felnőtteknél 44 esetből 17-ben.

Néhány szám a kockázati tényezőkről. A betegek 33 százalékánál állt fenn asztma a kórelőzményben. Akik meghaltak, fiatalabbak voltak a túlélőknél, 25,6 év az átlaguk a túlélők 40,8 évével szemben, és nagyobb arányban jelentkezett náluk hörgőgörcs, 56 kontra 29 százalék. A megelőzésben vagy az ellátásban hiányosságot 15 esetben, tehát az esetek 21 százalékában azonosítottak a szerzők.

Ez a földimogyoróra vonatkozó legfontosabb tény: nem a mennyiség számít, hanem az, hogy valakinél fennáll-e az allergia, és hogy van-e mellette asztma.

A fordulat: a kerülés nem előzi meg az allergiát

Ez az a rész, ahol a régi tanács megdőlt, és nem véleménykülönbségről van szó.

A 2015-ben közölt brit vizsgálatban 640 csecsemőt osztottak véletlenszerűen két csoportba. Mindegyikük magas kockázatú volt, súlyos ekcémával, tojásallergiával vagy mindkettővel, és négy és tizenegy hónapos kor között kerültek be. Az egyik csoport ötéves korig fogyasztott földimogyorót, a másik kerülte.

Azoknál, akiknek induláskor negatív volt a bőrpróbája, ötéves korban a földimogyoró-allergia gyakorisága a kerülő csoportban 13,7, a fogyasztó csoportban 1,9 százalék volt. Akiknél a bőrpróba induláskor már pozitív volt, ott ugyanez 35,3, illetve 10,6 százalék. Vagyis a kerülés mindkét csoportban több allergiát eredményezett, nem kevesebbet.

Egy 2024-es utánkövetés ugyanezeket a gyerekeket 144 hónapos, tehát tizenkét éves korban vizsgálta meg újra. Az eredeti 640-ből 508-at sikerült elérni. A földimogyoró-allergia a kerülő csoportban 15,4, a fogyasztó csoportban 4,4 százalék volt, annak ellenére, hogy hat és tizenkét éves kor között mindkét csoportban voltak hosszabb szünetek a fogyasztásban.

Ez nem egyetlen vizsgálaton áll. Egy 2023-as elemzés két randomizált vizsgálat, a fenti brit munka és egy másik, a kizárólag szoptatott csecsemőknél végzett vizsgálat egyéni betegadatait vonta össze. A kezelési szándék szerinti elemzésben a korai bevezetés 75 százalékkal csökkentette a földimogyoró-allergia előfordulását. A védőhatás minden ekcéma-súlyossági csoportban jelen volt, függetlenül attól, hogy a gyermek a beválasztáskor érzékenyített volt-e, és a különböző etnikai csoportokban is. A korábbi életkorban megkezdett bevezetés hatásosabbnak bizonyult. Az előírás szerint kezelt betegek elemzésében a csökkenés 98 százalék volt, ok-okozati elemzéssel 89 százalék.

Egy dolgot fontos kiírni: ez a vizsgálat orvosi felügyelet mellett, előzetes bőrpróbával, magas kockázatú csecsemőknél zajlott. Nem házilag elvégzendő feladat. A tanulság az, hogy a kérdést a gyermekorvossal vagy allergológussal kell rendezni, nem magától értetődő kerüléssel.

És ami ebből nem következik

A megelőzés és a már kialakult allergia kezelése két külön dolog, és a második nem kockázatmentes.

Egy 2019-es, tizenkét vizsgálat 1041 betegének adatait összevonó elemzés a földimogyoróra adott szájon át történő immunterápiát vizsgálta, kerüléssel vagy placebóval összehasonlítva. A kezelés a kerüléshez képest megnövelte az anafilaxia kockázatát, kockázati arány 3,12, és az adrenalinhasználatot is, kockázati arány 2,21. A bizonyítékok minőségét a szerzők mindkét végpontnál magasnak minősítették, és a hatás a felépítő és a fenntartó szakaszban egyaránt jelentkezett.

Ez nem azt jelenti, hogy a kezelés rossz, hanem azt, hogy a kezelés alatt több reakció történik, cserébe azért, hogy a beteg később nagyobb mennyiséget toleráljon. Ez orvosi mérlegelés, és semmiképpen nem otthon kezdett próbálkozás.

Az aflatoxin: mért kockázat, de a szám helyfüggő

A penészgombák termelte aflatoxin B1 valóban a földimogyoró egyik kockázata, és májrákkeltő hatása miatt tartják nyilván. A kérdés nem az, hogy létezik-e, hanem hogy mekkora a kitettség.

Egy 2018-as vizsgálat indonéz kukorica- és földimogyoró-mintákon mért aflatoxin-adatokat gyűjtött össze, és két nemzetközi módszerrel értékelte a kockázatot. A kitettségi tartalék értéke általában 10 000 alatt maradt, egyes adatoknál 1000 alatt is, ami a szerzők szerint aggodalomra ad okot. A becsült májrák-esetszám meghaladta a 75 év alatt 100 000 emberre jutó 0,1 esetet.

Két korlátot érdemes ehhez odatenni. A vizsgálat indonéz termésre és indonéz fogyasztási szokásokra vonatkozik, ahol a trópusi éghajlat és a tárolási körülmények kedveznek a penészedésnek. Ezek a számok nem vihetők át közvetlenül más országok kereskedelmi forgalmára. Amit viszont igen: a penészes, avas, foltos szemek nem ehetők meg, és a tárolás szárazon történik.

Amire nem találtam mérést

A hízás. A földimogyoró energiatartalma magas, de arra, hogy a fogyasztása testsúlynövekedést okozna, nem találtam vizsgálatot. Az energiatartalom önmagában nem mérési eredmény a testsúlyra.

Kinek érdemes odafigyelnie

Akinél ismert földimogyoró-allergia és emellett asztma áll fenn, mert a súlyos eseteket összesítő adatokban ez a kettő együtt jelenik meg. A magas kockázatú csecsemők szüleinek, mert a bevezetés kérdése orvosi döntés, és a régi, kerülésen alapuló tanács megdőlt. És mindenkinek a tárolásnál, mert az aflatoxin a romlott árun keletkezik.

Összegzés

A földimogyorónál a legsúlyosabb kockázat az allergia: egy 3510 esetet tartalmazó francia adatbázisban a negyedik fokozatú anafilaxiák 60 százalékát étel okozta, ezen belül a földimogyoró 20 százalékot tett ki, és az elhunytak fiatalabbak voltak, gyakoribb hörgőgörccsel. A megelőzésre vonatkozó régi tanács ellenőrzött vizsgálatban megbukott: magas kockázatú csecsemőknél a kerülés mellett ötéves korban 13,7, a fogyasztás mellett 1,9 százalék lett az allergia gyakorisága, és a különbség tizenkét éves korig fennmaradt. A már kialakult allergia immunterápiás kezelése ezzel szemben mérhetően növeli az anafilaxia kockázatát a kezelés alatt.